A mai világban a Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnő példátlan jelentőségre tett szert. Mind személyes, mind szakmai szinten a Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnő jelentősen befolyásolta életünket. A Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnő megjelenése óta nagy jelentőségű témává vált, amely vitákat, kutatásokat és innovatív fejlesztéseket váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnő hatását a különböző ágazatokban, annak időbeli alakulását és a jövőre vonatkozó következményeit. Kétségtelenül a Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnő olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és elengedhetetlen, hogy megértsük hatókörét és következményeit a mai társadalomban.
Parmai Karolina | |
Karolina Mária Terézia Jozefa | |
![]() | |
Uralkodóház | Bourbon–Parmai |
Született | 1770. november 22. Parma |
Elhunyt | 1804. március 1. (33 évesen) Drezda |
Nyughelye | Szentháromság-székesegyház |
Édesapja | I. Ferdinánd parmai herceg |
Édesanyja | Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő |
Házastársa | Miksa szász királyi herceg |
Gyermekei | Mária Ferdinanda Amália toscanai nagyhercegné II. Frigyes Ágost szász király Mária Anna Karolina toscanai nagyhercegné I. János szász király Mária Jozefa spanyol királyné |
Vallása | római katolikus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Parmai Karolina témájú médiaállományokat. |
Karolina Mária Terézia Jozef(in)a (olaszul: Carolina Maria Teresa Giuseppa di Borbone, Principessa di Parma, németül: Carolina Maria Theresia Josephina von Bourbon–Parma) (Parma, 1770. november 22. – Drezda, 1804. március 1.), a Bourbon-ház parmai ágából származó hercegnő, Miksa szász herceg első felesége, házassága révén a Szász Választófejedelemség hercegnéje, II. Frigyes Ágost és I. János szász királyok édesanyja.
Mária Karolina hercegnő édesapja I. Ferdinánd parmai herceg (1751–1802) volt, I. Fülöp parmai herceg (1720–1765) és Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő (1727–1759) fia, XV. Lajos király és V. Fülöp spanyol király unokája.
Édesanyja Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő (1746–1804) volt, Mária Terézia osztrák uralkodó főhercegnő és I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár nyolcadik leánya, VI. Károly császár unokája.
Hét testvér közül csak hárman érték meg a felnőttkort, köztük Karolina Mária, a legidősebb:
Apai felmenői jogán spanyol infánsnői rangot is viselt, és már születésekor felavatták a spanyol királyi Mária Lujza királyné-rend hölgyévé (Dama de la Real Orden de la Reina María Luisa). Gyermekkorát Parmában töltötte.
A 22 éves Karolina Mária hercegnő 1792. április 22-én Parmában képviselők útján (per procurationem) házasságot kötött a katolikus Wettin-házból származó, 33 éves Miksa szász herceggel (1759–1838), Frigyes Keresztély szász választófejedelem (1722–1763) és Mária Antónia Walpurgis bajor hercegnő (1724–1780) legfiatalabb, ötödik fiával, III. Ágost lengyel király unokájával, III. Frigyes Ágost szász választófejedelem öccsével, a Szász Választófejedelemség (1806-tól a Szász Királyság) későbbi kijelölt trónörökösével.
Az ünnepélyes esküvőt mindkét fél személyes részvételével május 9-én Drezdában, a Szász Választófejedelemség fővárosában tartották. Házasságukból 7 gyermek született:
1804. március 1-jén hunyt el Drezdában. A drezdai katolikus székesegyház (Katholische Hofkirche) Wettin-kriptájában (Wettinergruft) helyezték örök nyugalomra.
Az özvegy Miksa herceg 21 éven át nem nősült újra. Végül 1825 őszén, 66 éves korában feleségül vette a 23 éves Mária Lujza Sarolta Bourbon–parmai hercegnőt (1802–1857), I. Lajos etruriai király (1773–1803) és Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnő (1782–1824) leányát, saját elhunyt feleségének, Karolina Mária hercegnőnek unokahúgát, aki 43 évvel fiatalabb volt nála. Miksa trónörökös második házasságból nem születtek utódok. 1838. január 3-án elhunyt. Első felesége mellett, a drezdai székesegyházban nyugszik.