Kaland
Ebben a cikkben elmélyülünk a Kaland lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai jelentőségét. A Kaland óta vita és vita tárgya, ellentmondásos véleményeket generál, és felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését. Hasonlóképpen elemezzük időbeli alakulását, kiemelve legjelentősebb mozzanatait és a különböző területekre gyakorolt hatását. Ezzel a cikkel igyekszünk átfogó képet nyújtani a Kaland-ről, kitérve annak különböző aspektusaira, és mélyebb megértést biztosítva az olvasónak a témában.
A kaland izgalmas vagy szokatlan élmény, amely lehet egy merész, rendszerint kockázatos, bizonytalan kimenetelű vállalkozás.[1] Kalandok lehetnek fizikai veszélyekkel járó tevékenységeket, mint például az ejtőernyőzés, a hegymászás vagy az extrém sportok. A kifejezés nagyjából jelenthet bármely olyan vállalkozást, amely potenciálisan tele van fizikai, anyagi vagy pszichológiai kockázattal, mint például egy üzleti vállalkozás, egy szerelemi légyott, vagy az élet más nagy kihívásai.
A kalandos élmények pszichológiai és fiziológiai éberséget okoznak,[2] amely felfogható negatív (pl. félelem) vagy pozitív (pl. flow) élményként, és amely a Yerkes–Dodson-törvény szerint káros hatású lehet. Néhány embernél a kaland válik legfőbb elfoglaltságává. André Malraux kalandor a La Condition Humaine (1933) című művében így ír: „Ha az ember nem hajlandó kockáztatni az életét, hol a méltósága?”. Helen Keller szerint „Az élet vagy egy merész kaland vagy semmi.”
A szabadtéri kalandtevékenységeket jellemzően rekreáció vagy izgalom céljából végzik, például kalandversenyzés, kalandturizmus. A kalandtevékenységek jók tapasztalatszerzésre, a kalandoktatás során kihívások által szereznek tudást a résztvevők.
Kaland a mitológiában
Az egyik legismertebb és legelterjedtebb kalandtörténet Homérosz Odüsszeiája.[3][4][5] Joseph Campbell mitológus írta le elképzelését a monomítoszról a The Hero with a Thousand Faces című könyvében. Campbell azt állította, hogy a hősi mitológiai történetek kultúráról kultúrára szállva hasonló alapmintát követnek, kezdve a kalandra hívástól, a veszélyes utazáson át a végső győzelemig. A késő középkorban a kóbor lovag volt a kalandot kereső szereplő megfelelője. A kalandregények szintén ezeket a kalandutazó főhős jegyeket viselik, ahogyan a népszerű játékfilmek is, mint a Csillagok háborúja[6] vagy Az elveszett frigyláda fosztogatói.[7]
Galéria
-
Odüsszeusz kalandtörténetének alapmotívumai nem változtak az évszázadok során -
Fridtjof Nansen nemzetközi hírnévre tett szert, amikor elérte az északi sarkot expedíciójában 1893–96 között -
Az extrém sportok űzőit hajtja a kalandvágy
Jegyzetek
- ↑ Dictionary.com Unabridged. Hozzáférés ideje: 4 January 2011.
- ↑ M Gomà-i-Freixanet (2004), "Sensation Seeking and Participation in Physical Risk Sports", On the psychobiology of personality, Elsevier, ISBN 978-0-08-044209-9, <https://books.google.com/?id=6YjcgAn8TfsC&pg=PA187>
- ↑ New York Times
- ↑ New York Times
- ↑ Zweig, P. (1974). The adventurer: The fate of adventure in the Western world, New York: Basic Books.
- ↑ New York Times
- ↑ New York Times
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Adventure című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
