Napjainkban a Középső devon nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalmunkban. A Középső devon már évek óta felkelti a különböző területek szakértőinek és szakembereinek, valamint a nagyközönség figyelmét. A Középső devon jelentősége egyre nő, ahogy belépünk a változások és fejlődés korszakába különböző területeken. Akár technológiai, tudományos, társadalmi vagy kulturális területen, a Középső devon állandó vita és vita tárgyának bizonyult. Ebben a cikkben a Középső devon-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a társadalom jövőjére gyakorolt hatásáig.
| Középső devon (393,3 – 382,7 millió évvel ezelőtt) | |||||
| Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
| Idővonal | |||||
A devon időszak eseményei -420 — – -415 — – -410 — – -405 — – -400 — – -395 — – -390 — – -385 — – -380 — – -375 — – -370 — – -365 — – -360 — – -355 — 1Rhynie-csert 2Hunsrück-fauna 3Bokrok és fák elterjedése[1] 4Kellwasser-esemény[2] 5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete 6Hangenberg-esemény A devon eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. | |||||
A középső devon a devon időszak három kora közül a második, amely 393,3 ± 1,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a kora devon kor után, és 382,7 ± 1,6 mya ért véget a késő devon kor előtt.[3] Kronosztratigráfiai megfelelője a középső devon sorozat.
A kort az alábbi két korszakra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):
A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a középső devon sorozat alapja (a kor kezdete) a Polygnathus costatus partitus konodonta megjelenésével kezdődik. A sorozat tetejét (a kor végét) a Ancyrodella rotundiloba konodontafaj megjelenése jelzi.[4]
A középső devon idején csökkent az Ostracodermata csoportba tartozó állkapocs nélküli páncélos halak diverzitása és az óceánokban és az édesvizekben is egyre változatosabbá váltak az állkapcsos halak. A sekély, meleg, oxigénszegény tavak megfelelő környezetet biztosítottak ahhoz, hogy tüdő alakuljon ki egyes halakban, amely megengedte, hogy rövid időszakokra a szárazföldre látogassanak, valószínűleg azért, hogy élelmet szerezzenek. E halak leszármazottai voltak a késő devon idején megjelent négylábúak (Tetrapoda).