A mai cikkben részletesen megvizsgáljuk a Artyinszki-et, amely téma az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette. A Artyinszki eredetétől a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatásáig olyan téma, amely különböző területeken kíváncsiságot és vitát váltott ki. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat elemezünk, megvizsgáljuk azok hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és megvizsgáljuk relevanciájukat a jelenlegi kontextusban. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Artyinszki lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál. Ne hagyja ki ezt az átfogó felfedezést, amely felnyitja a szemét a Artyinszki új ötletei és megközelítései előtt!
Artyinszki (290,1 – 283,5 millió évvel ezelőtt) | |||||
Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
Idővonal | |||||
A perm időszak eseményei -300 — – -295 — – -290 — – -285 — – -280 — – -275 — – -270 — – -265 — – -260 — – -255 — – -250 — A perm eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. |
Az artyinszki a kora perm földtörténeti kor négy korszaka közül a harmadik, amely 290,1 ± 0,26 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a szakmarai korszak után, és 283,5 ± 0,6 mya zárult a kunguri korszak kezdetekor.[1]
Nevét az urál-hegységi Artya folyóról, illetve Artyi városáról kapta. Az elnevezést Alekszandr Petrovics Karpinszkij orosz geológus vezette be a szakirodalomba 1874-ben. Ekkor még a ma külön korszakokként meghatározott asszeli és szakmarai korszakok által felölelt időt is az artyinszki részének tekintették.
A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint az artyinszki emelet alapja (a korszak kezdete) a Sweetognathus whitei és a Mesogondolella bisselli konodontafajok megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Neostreptognathodus pnevi és a Neostreptognathodus exculptus konodontafajok megjelenése jelzi.[2]