Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Középhullám lenyűgöző világát és az ezzel járó összes következményt. A Középhullám eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig nagy érdeklődés és vita tárgya volt. A történelem során a Középhullám döntő szerepet játszott az emberi élet különböző területein, befolyásolva a kultúrát és a technológiát. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Középhullám különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Középhullám hatását és relevanciáját a mai világban.
A középhullám a 300–3000 kHz közötti rezgéssel rendelkező elektromágneses hullám. Alacsony rezgésük miatt akár 3000 km-re is eljuthatnak (pl. Oroszországból jelentettek már Kossuth Rádió vételt).[1] Középhullámot régebbi elektroncsöves és tranzisztoros rádiókkal is lehet fogni.
A hosszúhullámhoz hasonlóan terjedésük hideg, tiszta éjszakákon a legjobb, mivel éjjel nem áll fenn a rádióadást elnyelő réteg az ionoszférában. A nagyobb teljesítményű, tengerparti adók akár több ezer km-ről, az óceán másik oldaláról is hallgathatók éjjel.
Középhullámon a leggyakoribb modulációs eljárás az amplitúdómoduláció.
Kétoldalú morzekódú összeköttetésre használatos a tengeren lévő hajók és a parti állomások között. A parti állomásoknak 3 betűből álló hívójelük van, a hajóké 4 betűs. A hívójelek nemzetközi kiosztásúak. Az ebben a sávban hallható állomások száma rohamosan csökken, ahogy a hajózási kommunikáció áttevődik a műholdas- és a rövidhullámú összeköttetés irányába. 1999 után már nem követelik meg a nemzetközi vizeken közlekedő hajókon szolgáló rádiósoktól a morzekód ismeretét. A legtöbb középfrekvenciás fokozatú rádióvevő középfrekvenciája is ebben a tartományban található (455 v. 465 kHz).
Nemzetközi hajózási vészhívó frekvencia volt 1999-ig, amelyet morzekóddal használtak. 1999 februárja óta a hajók és a parti állomások beszüntették a frekvencia állandó figyelését, addig kötelező volt.
Sok, különböző irányadó és állomás használja. Egy érdekes frekvencia az 518 kHz, amit a hajózási biztonság és navigáció céljára tartanak fenn (FSK-üzemmódban). A rendszer NAVTEX néven ismert. Időjárás-jelentést, valamint eltűnt és késedelmes hajókról szóló közleményeket közvetít.
Az 530 kHz frekvenciát USA és Kanada út- és közlekedési információk továbbítására használja, az adók kis teljesítménnyel sugároznak.
Az AM középhullámú sávot 9 kHz lépésközzel osztották fel műsorszórás céljára 531 kHz-től 1611 kHz-ig. A mérőszámok a kilenccel maradék nélkül osztható számok. A moduláció jellegéből adódóan a legmagasabb átvihető hangfrekvencia 4500 Hz.
Magyarország ezek közül az 540 kHz-et (Solt), a 873 kHz-et (Lakihegy, Pécs), 1116 kHz-et (Mosonmagyaróvár, Miskolc), 1188 kHz-et (Marcali, Szolnok), 1251 kHz-et (Szombathely, Nyíregyháza) és az 1350 kHz-et (Győr) használja.[2] A frekvenciákat nemzetközi egyezmény alapján osztják ki; az adóberendezések áthangolhatóak, ezért a megadott frekvenciák nem feltétlenül kötődnek az adott településhez.
Azok az adók, amelyek közel negyedhullámú (vagy inkább interfading) adótoronnyal rendelkeznek, azok a maximális teljesítményt a tervezési frekvenciájukon képesek nyújtani. Az antenna rövidítő és hosszabbító kiegészítések szükségesek a frekvenciaváltoztatáshoz, s az adók emiatt a tervezési teljesítményüknek csak kis részére képesek.
A középhullámon amatőr rádiózás céljára 2 frekvenciatartomány van kijelölve:
ITU-1 | ITU-2 | ITU-3 | Magyarország |
---|---|---|---|
315–325 kHz
|
315–325 kHz
|
315–325 kHz
|
315–325 kHz
|
325–405 kHz
|
325–335 kHz
|
325–405 kHz
|
325–405 kHz
|
335–405 kHz
| |||
405–415 kHz
|
405–415 kHz
|
405–415 kHz
| |
415–435 kHz
|
415–472 kHz
|
415–435 kHz
| |
435–472 kHz
|
435–472 kHz
| ||
472–479 kHz
|
472–479 kHz
| ||
479–495 kHz
|
479–495 kHz
|
479–495 kHz
| |
495–505 kHz
|
495–505 kHz
TENGERI MOZGÓ | ||
505–526,5 kHz
|
505–510 kHz
|
505–526,5 kHz
|
505–526,5 kHz
|
510–525 kHz
| |||
526,5–1606,5 kHz | 525–535 kHz
|
526,5–535 kHz
|
526,5–1606,5 kHz |
535–1605 kHz | |||
535–1606,5 kHz | |||
1605–1625 kHz | |||
1606,5–1625 kHz
|
1606,5–1800 kHz
|
1606,5–1625 kHz
| |
1625–1635 kHz
|
1625–1705 kHz
|
1625–1635 kHz
| |
1635–1800 kHz
|
1635–1800 kHz
| ||
1705–1800 kHz
| |||
1800–1810 kHz
|
1800–1850 kHz
|
1800–2000 kHz
|
1800–1810 kHz
|
1810–1850 kHz | 1810–1850 kHz | ||
1850–2000 kHz
|
1850–2000 kHz
|
1850–2000 kHz
| |
2000–2025 kHz
|
2000–2065 kHz
|
2000–2025 kHz
| |
2025–2045 kHz
|
2025–2045 kHz
| ||
2045–2160 kHz
|
2045–2160 kHz
| ||
2065–2107 kHz
TENGERI MOZGÓ 5.105 | |||
2107–2170 kHz
| |||
2160–2170 kHz
|
2160–2170 kHz
| ||
2170–2173,5 kHz
|
2170–2173,5 kHz
| ||
2173,5–2190,5 kHz
|
2173,5–2190,5 kHz
| ||
2190,5–2194 kHz
|
2190,5–2194 kHz
| ||
2194–2300 kHz
|
2194–2300 kHz
|
2194–2300 kHz
| |
2300–2498 kHz
|
2300–2495 kHz
|
2300–2498 kHz
| |
2495–2501 kHz
|
2498–2501 kHz
| ||
2498–2501 kHz
| |||
2501–2502 kHz
|
2501–2502 kHz
| ||
2502–2625 kHz
|
2502–2505 kHz
|
2502–2625 kHz
| |
2505–2850 kHz
| |||
2625–2650 kHz
|
2625–2650 kHz
| ||
2650–2850 kHz
|
2650–2850 kHz
| ||
2850–3025 kHz
|
2850–3025 kHz
|