Kösze Ali pasa

Ebben a cikkben elmélyülünk a Kösze Ali pasa lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ennek mentén elemezzük mind eredetét, mind időbeli alakulását, részletesen megvizsgálva a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ezen túlmenően a Kösze Ali pasa-ről különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket ismertetünk azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról. A tudományban, a kultúrában és a technológiában betöltött relevanciájától a mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásáig különböző oldalról közelítjük meg a Kösze Ali pasa-et azzal a céllal, hogy gazdagítsuk olvasóink ismereteit és megértését ezzel a rendkívül fontos témával kapcsolatban.

Kösze Ali pasa
Elhunyt1664
Buda
Állampolgárságaoszmán
Foglalkozásahadvezér
Tisztsége

Kösze Ali pasa (törökül: Köse Ali; ? – 1664, Buda) az Oszmán Birodalom hadvezére.[1]

Élete

Kösze ("Kopasz") Ali pasa állítólag albán származású volt.

A szerájban (a szultáni palotában), a nagyhatalmú Turhán Hatidzse válide szultána (anya-szultánnő), IV. Mehmed oszmán szultán édesanyja környezetében nevelkedett, innen indult a pályafutása.

A valide szultána bizalmán túl, az 1656-ban, IV. Mehmed által kinevezett nagyvezírnek, Köprülü Mehmed pasának a bizalmát is elnyerte, és 1658-tól, 1660-ig, ő volt a kapudán pasa, az Oszmán Birodalom haditengerészetének a parancsnoka (”tengernagya”).[2]

IV. Mehmed szultán, 1660. április 6-án, Kösze Alit nevezte ki az Erdélyi Fejedelemség ellen indított hadjárat szerdárjává, azaz, vezérévé. A serege egyesült Szejdi Ahmed (korábbi budai pasa, majd kanizsai pasa) csapataival, a fővezérség azonban Kösze Alit illette meg. Július 14-én megkezdték Várad ostromát, amit az őrség augusztus 27-én feladott, majd Kösze Ali visszavonult a hódoltságba; Temesváron telelt, hogy az erdélyi eseményeket figyelhesse.

A Porta nem fogadta el azt, hogy az erdélyi országgyűlés – 1661. január 1-én – a lemondott Barcsay Ákos helyett, Kemény Jánost választotta fejedelemnek, ezért Kösze Ali pasa, a seregével, 1661. június 28-án, benyomult Erdélybe, és az országgyűléssel, szeptember 14-én, I. Apafi Mihályt fejedelemmé választatta, majd december végén elhagyta Erdélyt. Közvetlenül az erdélyi hadjárat kezdete előtt (1661. június 17-én), Köprülü Mehmed nagyvezír utasítására (formálisan a szultán parancsára), Szejdi Ahmedet kivégeztette, akit hiába próbált megvédeni, a nagyvezír szándékával szemben.[3]

Erdélyből történt kivonulását követően, továbbra is Temesváron tartózkodva, 1662-ben megszervezte a Váradi Vilajetet, illetve Váradon dzsámit is alapított.

Az erdélyi ügyekre azonban továbbra is odafigyelt: 1662-ben, ő indította Erdélybe, I. Apafi Mihály fejedelem védelmére, Kücsük Mehmed pasát, a Temesvári Vilajet beglerbégjét, aki, 1662. január 23-án, Nagyszőlősnél, teljes győzelmet aratott Kemény János felett, Apafi ellenfele elesett a csatában.

1663-ban Köprülü Ahmed pasának, az apja, Köprülü Mehmed örökébe lépett nagyvezírnek a seregében harcolt, Érsekújvár elfoglalásakor, majd Köprülü a hadtestével Buda védelmére rendelte, itt hunyt el, 1664. februárban.

Jegyzetek

  1. ↑ Kösze Ali pasa és Csengizade Ali pasa két különböző személy, akiket a régebbi forrásmunkákban gyakran összetévesztettek, azért is, mert mind a ketten 1664-ben haltak meg, de Csengizade Ali pasát kivégezték, míg Kösze Ali pasa természetes halállal hunyt el; továbbá, azért, mert Csengizade Ali is tartózkodott Temesváron, 1658 nyarától, 1659 végéig, ő volt a temesvári pasa.
  2. ↑ Török források adatait összevetve, Kösze Ali pasa, azonos kell, hogy legyen – a török forrásokban – Kılavuz Ali pasa néven említett kapudán pasával: Erre utal a kapudán pasa tisztség, Kilavuz Ali pasa általi betöltésének az időszaka (1658-1660); továbbá az, hogy utalnak nála arra, Váradot elfoglalta (de pontatlan évszámmal, 1661-et írva, 1660 helyett), és arra is utalnak, hogy a válide szultána köréből került ki. Szintén török források szerint, 1648-1649 között, Kilavuz Köse Ali pasa volt a kapudán pasa, róla egyéb adatot nem közölnek; ezért nem lehet állást foglalni, az e szócikk Kösze Ali pasájával való – esetleges – azonosság kérdésében. Az viszont, a vonatkozó török forrás adatai alapján, kizárt, hogy a kapudán pasa tisztséget, 1672-1676 között betöltő, és 1676-ban meghalt, Köse Ali pasa, azonos lenne az 1664-ben elhunyt Kösze Ali pasájával.
  3. ↑ Miért határozott így a nagyvezír, azt nem tudjuk pontosan, de tény az, hogy 1656. végén, Köprülü Mehmed ellenében, nagyon sokan, Szejdi Ahmedet szerették volna nagyvezírnek; lehet, hogy Köprülü Mehmed úgy gondolta, most leszámol Szejdi Ahmeddel.

Források

  • B. Szabó János: Erdély tragédiája, 1657 – 1662, Corvina, Budapest, 2019
  • Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526 – 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982
  • Magyarország hadtörténete II., Az oszmán hódítás kora, 1526 – 1718. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020
  • Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657 – 1665). – hozzáférés: 2023. január 24.
  • Sudár Balázs: A váradi török tartomány első évei (1660-1665). – hozzáférés: 2023. január 24.