Károlyi Lajos (főispán)

Mai cikkünkben a Károlyi Lajos (főispán) témában fogunk elmélyülni, amely téma kétségtelenül nagy érdeklődést vált ki az olvasók széles körében. A Károlyi Lajos (főispán) olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette, jelentősége pedig túlmutat a határokon és a kultúrákon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Károlyi Lajos (főispán) különböző aspektusait, foglalkozunk történelmi jelentőséggel, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásával és a jövőre vonatkozó lehetséges következményekkel. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Károlyi Lajos (főispán) olyan téma, amely alapos vizsgálatot érdemel, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését.

Ez a szócikk a főispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Károlyi Lajos (egyértelműsítő lap).
Károlyi Lajos
Barabás Miklós litográfiája, 1830
Barabás Miklós litográfiája, 1830
Született1799. szeptember 15.
Bécs
Elhunyt1863. augusztus 28. (63 évesen)
Bécs
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiWaldstein-Wartenberg Erzsébet
Károlyi József
Foglalkozásajogász,
császári és királyi kamarás,
valóságos belső titkos tanácsos,
főispán
Tisztsége
  • Abaúj vármegye főispánja (1841–1845)
  • magyar országgyűlési követ (1843–1844)
  • Nyitra vármegye főispánja (1845–1848)
  • a magyar főrendiház tagja (1848–1849)
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1819, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Lajos témájú médiaállományokat.

Nagy-károlyi gróf Károlyi Lajos (Bécs, 1799. szeptember 15. – Bécs, 1863. augusztus 28.) jogi doktor, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, főispán, a vaskoronarend I. osztályú vitéze.

Élete

Gróf Károlyi József főispán és gróf Waldstein-Wartenberg Erzsébet fia. A pesti egyetemen 1819-ben végezte jogi tanulmányait. Egyike volt azon főuraknak, akik az 1826-ban Pozsonyban alakult és a magyar gazdasági egyesület legelső magvául szolgált «pályafutási társaság» legelső bizottságát képezték. Közhivatalnokoskodását a magyar udvari kancelláriánál kezdette; rövid idő mulva Pest megyénél aljegyzővé neveztette ki magát. 1830. március 19-én Csongrád megye főispáni helytartójává neveztetett ki. 1841. szeptember 16-án Abaúj megye főispánja, 1845-ben Nyitra megye főispánja lett; a főispánságot 1848-ban a felelős magyar minisztérium alatt is megtartotta. Az állattenyésztő társaságnak 1832. május 27-én közgyűlésén alelnökévé, 1835. május 27-én közgyűlésén pedig, ahol az egyesület nevét gazdasági egyesület címre változtatta, elnökévé választatott. 1839. március 17-én öccse, Károlyi György váltotta fel, aki után 1862. március 18-án ismét ő következett. Emlékét az egyesületnél először is 4200 forintos, 1863. január 1-jei végrendeletében pedig 50 000 forintnyi alapítványa tartja fenn. A politikát illetőleg a konzervatív párthoz tartozott. Rendes lakását Magyarországon már 1848 előtt tótmegyeri kastélyában tartotta; 1862-ben elhatározta, hogy ezután Pesten fogja főszállását tartani, és a Nemzeti Múzeum és lovarda tőszomszédságában pompás kastélyt építtetett. (1822. november 4-én lépett házasságra Kaunitz-Rietberg Ferdinandine hercegnővel, aki 1862. május 20-án meghalt; fia: gróf Károlyi Alajos, a londoni nagykövet).

Származása

Károlyi Lajos ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Károlyi Sándor (1669–1743)
 
 
 
 
 
 
 
Károlyi Ferenc (1705–1758)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Barkóczy Krisztina
 
 
 
 
 
 
 
Károlyi Antal (1732–1791)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Csáky Mihály (1676–1757)
 
 
 
 
 
 
 
Csáky Krisztina (1706–1763)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Klobusiczky Éva
 
 
 
 
 
 
 
Károlyi József (1768–1803)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Johann Georg Harruckern
 
 
 
 
 
 
 
Franz Harruckern
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Maria Fellner
 
 
 
 
 
 
 
Josepha Harruckern (1740–1808)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Maria Antonia von Dirling
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Károlyi György (1802–1877)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Franz von Waldstein-Wartenberg (1680–1722)
 
 
 
 
 
 
 
Franz von Waldstein-Wartenberg (1709–1771)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Maria Czernin (1689–1725)
 
 
 
 
 
 
 
Georg von Waldstein-Wartenberg (1743–1791)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Franz von Trauttmansdorff (1677–1753)
 
 
 
 
 
 
 
Maria Josepha von Trauttmansdorff (1704–1757)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Maria Eleonore Kaunitz (1681–1723)
 
 
 
 
 
 
 
Waldstein–Wartenberg Erzsébet (1769–1813)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Maria Elisabeth Ulfeldt (1747–1791)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Művei

  • Tentamen publicum ex doctrina religionis, logica, psychologia empirica, historia Hungariae pragmatica, geometria pura, et practica, literatura hungarica, quod ... subivit mense Augusto 1816. Pestini.
  • Tentamen publicum ex doctrina religionis, metaphysica, physica, mathesi applicata, historia universali et literatura hungarica, quod ... subivit Pestini 3. Apr. 1817. Uo.
  • Materia tentaminis ex jure patrio, jure ecclesiastico, criminali, civili romano, item statistica practica, monarchiae austriacae generali et speciali, regni Hungariae, ... atque jure metallico, quod subivit Pesthini anno 1819. Uo.
  • Dissertatio inaug. historico juridica de juribus, et praerogativis palatinorum in Regno Hungariae... 21. Nov. 1819. Uo.
  • Tek. ns. Csongrád vármegyének, mélt. nagy-károlyi gróf Károlyi Lajos ur...főispánság helytartója...kegyes kormányzása alatt 1835. Kisaszony hava 31. Szegvár helységben tartott tisztválasztó széke alkalmával mondott Beszédek. Szeged. (Többek beszédével együtt.)
  • Mélt. n.-Károlyi gróf Károlyi Lajos úr. t. ns. Abauj megye főispánya által 1843. Szent-György hava 19. tartott közgyűlés alkalmával mondott megnyitó beszéd. Kassa.

Források

További információk

  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.