Kálvária tér

Ebben a cikkben a Kálvária tér lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásig a Kálvária tér döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Kálvária tér fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változó szükségleteihez és igényeihez, és napjainkban nagyon fontos témává vált. Ebben a cikkben megpróbáljuk megérteni a Kálvária tér fontosságát és jelentését, valamint a különböző területekre gyakorolt ​​hatását.

Kálvária tér
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest VIII. kerülete
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kálvária tér (Budapest)
Kálvária tér
Kálvária tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 19° 05′ 08″47.488900°N 19.085500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 19° 05′ 08″47.488900°N 19.085500°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvária tér témájú médiaállományokat.

A Kálvária tér a Magdolna, Losonci és Orczy városrészek között található tér Budapest 8. kerületében. Nagy, hosszúkás terület központi részét foglalja el.

Története

A tér nevét a 18. századtól itt állt Kálvária adta. Az 1740-es évektől Calvarien Platz, 1874-től Kálvária tér, majd 1957–1991 között Kulich Gyula nevét viselte.[1][2]

Nevezetes épületei

  • A 6. szám alatt több színház, sőt mozi is működött:
    • 1913-tól Józsefvárosi Színpad: augusztus 13-án még a Baross utca 127. szám alatt, Micsei F. György igazgatásával nyílt meg, amely azonban még abban az évben mozivá alakult.[3]
    • 1913–1933: Kálvária-téri mozgó: A bérházakba épülő mozitípusok belenőttek az utcafronton sorakozó üzletsorba.[4]
    • 1933–1949: Józsefvárosi Színház: Erdélyi Mihály bérelte és alakította át 548 ülőhelyes színházzá a termet. Elsősorban operetteket (többek között a bérlő saját műveit) adtak, de tartottak itt szerzői estet (Feld Mátyás), vendégszerepelt a Komédia Orfeum, 1944 áprilisában pedig a frontszínház is. Megfordultak falai között például: Bulla Elma, Déry Sári, Fedák Sári, Csikós Rózsi, Neményi Lili, Békeffi István, Bicskey Károly, Bilicsi Tivadar, Feleki Kamill és Makláry Zoltán is. 1949-ben a színházat államosították.[3][5]
    • 1949–1950: Állami Bányász Színház: Horváth Ferenc vezetésével a bányavidékek színházi igényeinek ellátását hivatott ellátni a társulat, amelynek budapesti játszóhelye volt az épület. Műsorán elsősorban prózai előadások mellett operettek is szerepeltek. 1950 őszén Honvéd Színház néven alakult újjá, kibővült és a Honvédség Házába költözött.[6][7]
    • 1954–1959: Budapest Varieté: Szenes Iván – és így az Országos Cirkusz és Varieté Vállalat kezelésében – és Karádi Béla rendező vezetése alatt látványos kabaré-varieté műsort játszott nagy sikerrel a kabarészínészek színe-javával, mint például Csonka Endre vagy Kabos László.[8]
    • 1963-tól Állami Déryné Színház
    • 1978–1988: Népszínház (Józsefvárosi Színháza): a Déryné Színház és a 25. Színház egyesülésével jött létre. Gyurkó László igazgató mellé a kecskeméti Katona József Színház akkori igazgatóját, Ruszt Józsefet nevezték ki művészeti vezetőnek, azonban nézeteltéréseik miatt négy év után új igazgatót választottal az intézmény élére. Miszlay István társulatába tartozott például: Andai Györgyi, Pécsi Ildikó, Szerencsi Éva, Tóth Judit, Vándor Éva, Beregi Péter, Cs. Németh Lajos.
    • 1991–1998: a Budapesti Kamaraszínház két, majd három játszóhelyének egyike. A színház három vezetője ebben az időszakban Szűcs Miklós, Csizmadia Tibor és Böhm György voltak. A színház 1998-ban leadta legnagyobb (ekkor 320 ülőhelyes) játszóhelyét, és tavasszal megnyitotta a Tivoli Színházat.[9]
    • 2001–2008: Városi Színház: az átnevezett játszóhelyet Jeles András és Halász Péter vette át. Az elképzelés egy kísérleti közösségi színház volt, posztgraduális színészképzéssel, azonban a remélt támogatások elmaradtak, s egy év után előbb Jeles hagyta el a színházat,[10][11] 2004 után a teátrum teljesen üresen maradt, 2006-ban az önkormányzat felmondta a szerződést, és pert kezdett a működtetővel. Ideiglenesen a Bárka Színház használta próbahelyiségnek, ám igazi gazdája nem volt, a helyiség használhatatlanná vált.[12] Ekkor az önkormányzat nyilvános pályázatot írt ki.[13]
    • 2009-től a Ruttkai Éva Színház,[14]
    • 2014 szeptemberétől az addig vándortársulatként működő Turay Ida Színház található meg itt.

Jegyzetek

  1. ↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testület 2653_20120927_nyilt_ules_hatarozat Archiválva 2017. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf), 6. oldal Napirend 3. pontja 1.5.9. 2012. szeptember 27.
  2. ↑ Ráday Mihály: Budapesti utcanevek A-Z. Budapest: Corvina Kiadó Kft. 2013. 321. o. ISBN 978 963 13 6182 7  
  3. ↑ a b Magyar színházművészeti lexikon Józsefvárosi Színház Akadémiai Kiadó, 1994 ISBN 963 05 6635 4
  4. ↑ Szegő György: A pesti mozi, EPA – Budapesti Negyed 9. évfolyam 31. szám, 2001/1
  5. ↑ Magyar színháztörténet 1920–1949 A KÜLVÁROSI ÉS A PEREMVÁROSI SZÍNHÁZAK Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. ↑ Magyar színházművészeti lexikon Bányász Színház Akadémiai Kiadó, 1994 ISBN 963 05 6635 4
  7. ↑ Magyar színházművészeti lexikon Honvéd Színház Akadémiai Kiadó, 1994 ISBN 963 05 6635 4
  8. ↑ Magyar színházművészeti lexikon Budapest Varieté Akadémiai Kiadó, 1994 ISBN 963 05 6635 4
  9. ↑ Stuber Andrea: Gyári szezon Archiválva 2012. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben 7. oldal, Színház folyóirat – XXXV. évfolyam 8. szám, 2002. augusztus
  10. ↑ Városi Színház Nonprofit Kft. Befogadó Színházi Program Archiválva 2013. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, HátsóKapu, 2013
  11. ↑ Varga Júlia Végjáték a Városi Színházban: Repülnek?; Magyar Narancs 2002/50. (12. 12.)
  12. ↑ Ruttkai Éva Színház: kálvária után a Kálvárián Archiválva 2014. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Pepita Magazin
  13. ↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Előterjesztés a Városi Színház bérbeadására 2009. április
  14. ↑ Budapest Józsefvárosi Önkormányzat: Beszámoló – 13. oldal, 204/2009. (V. 20.) határozat

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kálvária tér című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!