Kálló (ér)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Kálló (ér) lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát és jelentését. Történelmi megközelítéstől kortárs megközelítésig elemezzük, hogy a Kálló (ér) hogyan hagyta nyomát a társadalom különböző aspektusaiban. Kutatásokon és tanúságtételeken keresztül feltárjuk a Kálló (ér) körül létező különböző perspektívákat, lehetővé téve az olvasó számára, hogy átfogó és gazdagító képet kapjon erről a témáról. A kezdetektől a mai hatásig elmerülünk a Kálló (ér) felfedezésén és elmélkedésén keresztül.
| Kálló | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Torkolat | Berettyó |
 | |
A Kálló a Berettyónak Pocsaj és Esztár között kiszakadó ága, mely Konyáron, Tépén, Derecskén, Földesen és Sápon keresztül a biharnagybajomi határban újra a Berettyó Nagy-Sárrétjébe tér vissza.
A Kálló vízgyűjtő területe 1100 négyzetkilométer.
A Kálló szedte össze a Hajdú-Bihar vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye homokbuckáiról lezúduló úgynevezett „nyíri folyások” vizeit.
Források
- Korbély József: Bihar vármegye hegy- és vízrajza.
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.