A Jézus Szíve név különböző érzelmeket és véleményeket vált ki az emberekben. A csodálattól és tisztelettől az elutasításig és a közömbösségig a Jézus Szíve vita és érdeklődés forrása volt az idők során. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jézus Szíve-hez kapcsolódó különböző aspektusokat és szempontokat, annak eredetétől és jelentésétől a mai relevanciáig. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és teljes és objektív képet nyújtani, amely gondolkodásra és megértésre késztet.
Jézus Szíve | |
![]() | |
Pompeo Batoni festménye, 1767, il Gesù, Róma | |
Vallás | katolicizmus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jézus Szíve témájú médiaállományokat. |
Jézus Szentséges Szíve a katolicizmusban tisztelet tárgya, amely Jézus egész emberiség iránti szeretetét jelképezi, s egyben a neki szentelt katolikus ünnep is.
Jézus Szíve tisztelet kezdeményezője a franciaParay-le-Monial kolostorban élt vizitációs Alacoque Szent Margit apáca, akinek 1675 körül több látomása volt, amelyekben Jézus megszólította, és felfedte előtte szívét, amely minden ember iránti szeretetben égett. Egyben arra is utasította, hogy vezessen be egy új, a Szívének szentelt ünnepet. Első liturgikus ünneplését Eudes Szent János készítette elő, ám csaknem száz évnek kellett eltelnie, amíg XIII. Kelemen pápa hivatalosan is engedélyezte a Jézus Szíve tiszteletét és megfelelő megünneplését azoknak, akik kifejezetten erre vágynak.
Jézus Szívének tisztelet később az egész világon elterjedt, különösen a Jézus Társaságának tagjai – a jezsuiták – közreműködésével. Mivel tisztelete meglehetősen gyorsan elterjedt a katolikus egyházban, IX. Piusz pápa 1856-ban elrendelte, hogy hivatalosan is megünnepeljék az egész római katolikus egyházban.
Jézus Szíve mozgóünnep – Úrnapja után 8 nappal, pénteken vagy a pünkösd utáni harmadik pénteken ünneplik.
Magyarországon és a világ többi részén is számos templomot szenteltek Jézus Szentséges Szívének, közülük a párizsi Sacré Cœur-bazilika a leghíresebb.