Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Jura (hegység) témáját, megvizsgálva annak eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életünk különböző területeire gyakorolt hatásáig a Jura (hegység) nagy érdeklődést és vitát váltott ki szakértők és rajongók körében egyaránt. A következő néhány oldalon megvizsgáljuk a Jura (hegység) számos aspektusát, elemezve annak hatásait olyan sokrétű területeken, mint a tudomány, a kultúra, a politika és a gazdaság. Ez a cikk egy részletes és kimerítő megközelítés révén teljes és naprakész áttekintést kíván nyújtani a Jura (hegység)-ről, így az olvasók mélyebben megérthetik annak fontosságát a mai világban.
Jura | |
![]() | |
Hely | ![]() ![]() |
Legmagasabb pont | Crêt de la Neige (1720 m) ![]() |
Terület | 14 000 km2 |
Hosszúság | 300 km |
Szélesség | 65 km |
Kor | Jura |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jura témájú médiaállományokat. |
A Jura-hegység egy európai mészkőhegységrendszer. Svájc, Franciaország és kisebbrészt Németország területén, a Rhône és a Rajna között helyezkedik el, vízválasztó szerepet töltve be a két folyó között. A hegység neve az 'erdő' jelentésű kelta jor- tőből eredeztethető, róla kapta nevét a franciaországi Jura megye, a svájci Jura kanton, valamint a jurának nevezett földtörténeti időszak.
A Jura a következő részterületekre oszlik:
A francia és a svájci Jura együtt egy egységet képeznek, szűkebb értelemben ezt szokás Jurának vagy Jura-hegységnek nevezni. Ezeket a Rajna, valamint a Fekete-erdő délkeleti vége választja el a német Jurától. Ez a német Jura a többi résszel szemben nem gyűrött, hanem sima rétegekből és fennsíkokból áll, melyek északon és nyugaton meredek esésűek. Azonban ezt is Jurának nevezik, mert a kőzetrétegei abban a geológiai korszakban és olyan körülmények között keletkeztek, mint a francia-svájci Juráé.