Ebben a cikkben elmélyülünk a Joy Adamson izgalmas világában, feltárjuk annak különböző oldalait, és elmélyülünk a mai társadalomban betöltött fontosságában. A kezdetektől a mai hatásig a Joy Adamson döntő szerepet játszott a történelemben, a kultúrában és az emberi fejlődésben. Ezeken az oldalakon alaposan megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Joy Adamson-et ilyen releváns és lenyűgöző témává teszik, és kitérünk annak következményeire és lehetséges jövőjére. Készüljön fel a felfedezés és a tudás útjára a Joy Adamson-ről, amely minden bizonnyal új perspektívát ad, és jobban megérti annak fontosságát az életünkben.
Joy Adamson | |
![]() | |
Élete | |
Született | 1910. január 20. Troppau, Szilézia, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1980. január 3. (69 évesen) Shaba Nemzeti Park, Kenya |
Házastársa |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Joy Adamson témájú médiaállományokat. |
Joy Adamson (leánykori neve: Friederike Victoria Gessner) (Troppau, Szilézia, Osztrák–Magyar Monarchia, 1910. január 20. – Shaba Nemzeti Park, Kenya, 1980. január 3.) természetvédő, nemzetközi hírnevet az afrikai vadvilágról írt könyveivel szerzett.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában Troppauban (ma Opava, Csehország) született, Bécsben végezte iskoláit. 1939-ben Kenyában telepedett le, 1944-ben férjhez ment George Adamson brit vadőrhöz, akivel 1971-ig élt együtt. Egy árván maradt oroszlánkölyköt, Elzát fogadott örökbe, felnevelte és megtanította az önálló életre a vadonban, ennek történetét írta meg első nagy sikerű könyvében az Oroszlánhűségben. 1961-ben létrehozta az Elsa Wild Animal Appeal (később: Elsa Conservation Trust) nemzetközi vadvédő alapítványt, amely természetvédelmi és oktatási célokat finanszírozott. Az Elzáról és kölykeiről írt három könyve világhírt szerzett, film is készült belőlük. 1980-ban egy korábbi alkalmazottja ölte meg, volt férjét 1989-ben vadorzók ölték meg.