Ebben a cikkben aJosef Friedrich_ témát fogjuk megvizsgálni, amely az idők során sok ember figyelmét és intrikáit felkeltette. A _Var1_ olyan téma, amely vitát, vitát és csodálatot váltott ki különféle érdeklődési területeken, a tudománytól a művészetig, a politikán és a történelmen keresztül. Ezzel az írással igyekszünk jobban megérteni a Josef Friedrich_ következményeit és jelentését, valamint a társadalomra és általában a világra gyakorolt hatását. Elmerülünk a lényegében, az évek során kialakult fejlődésében és a témával kapcsolatos különböző perspektívákban. Készüljön fel arra, hogy belépjen a Josef Friedrich_-ről szóló felfedezések és elmélkedések világába.
Josef Friedrich | |
![]() | |
Született | 1893. szeptember 12.![]() |
Meghalt | nem ismert ? |
Állampolgársága | osztrák–magyar |
Nemzetisége | német |
Fegyvernem | légierő |
Rendfokozata | tartalékos főhadnagy |
Egysége | Flik 16, Flik 14 |
Csatái | első világháború |
Kitüntetései | Katonai Érdemkereszt |
Josef Friedrich (Zwikau, 1893. szeptember 12. – ?) az Osztrák–Magyar Monarchia 7 igazolt légi győzelmet elérő ászpilótája volt az első világháborúban.
Joseph Friedrich 1893. szeptember 12-én született a csehországi Zwikauban, szudétanémet családban. A világháború kitörésekor mérnöknek tanult az egyetemen, de önként jelentkezett a Monarchia hadseregébe. Az 1. tiroli császárvadász-ezred tagjaként az orosz fronton harcolt. 1915 őszén átkérte magát a Légjárócsapatokhoz és elvégezte a megfigyelőtiszti tanfolyamot. Eközben előléptették tartalékos hadnagynak, majd vizsgái letétele után 1906 januárjában az olasz frontra, a Villachban állomásozó 16. repülőszázadhoz irányították. Parancsnoka a kiváló pilóta Raoul Stojsavljevic volt; gyakran repültek együtt és eközben négy ellenséges repülőgépet lőttek le.
1916. július 4-én tüzérségi tűzirányítói feladat közben Malborghetto mellett, osztrák-magyar területen leszállásra kényszerítettek egy olasz Farman felderítőt. Július 25-én a Monte Paularo fölött, augusztus 7-én Val di Raccolana térségében, 1917. április 17-én pedig Villach környékén lőttek le egy-egy Farmant saját kétüléses felderítőjükkel. Utóbbi kényszerleszállást hajtott végre és épen került a császári és királyi katonák kezébe.
Friedrich szolgálata közben megtanulta vezeti is a repülőgépet és 1917. január 8-án teljesítette a tábori pilótai státuszhoz szükséges 12 ellenséges terület fölötti bevetést. 1917. május 3-án már pilótája volt a Hansa-Brandenburg C.I-nek, amikor Hans Rucker megfigyelőtiszttel legyőztek egy újabb olasz Farmant.
1917 júliusában átirányították a Pergine bázisú 24. repülőszázadhoz; itt már Albatros D.III vadászgépekkel repült. Augusztus 18-án egy felderítőt kísért, amikor egy olasz SPAD támadt rájuk, Friedrichnek azonban intenzív tűzharc után sikerült lelőnie. Utolsó győzelmét 1917. november 3-án érte el; ekkor egy megfigyelőballont lőtt ki.
1918 februárjában áthelyezték az 55. vadászrepülő-százahoz, majd áprilisban rövid időre visszaküldték a Flik 24-hez. Májusban előléptették tartalékos főhadnaggyá. 1918 nyarán vadászpilóta-tanfolyamot végzett, július közepán Bécs asperni repülőterén tesztelt új repülőgépeket, majd ideiglenesen a neumarkti vadászpilóta-iskola parancsnokává nevezték ki.
A világháború után csehszlovák állampolgár lett és befejezte félbehagyott egyetemi tanulmányait. Liberecben élt mérnökként, de későbbi életéről, halálának időpontjáról nincsenek adatok.
Sorszám | Dátum | Egysége | Repülőgépe | Ellenfele |
---|---|---|---|---|
1 | 1916. július 4. | 16. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | Farman |
2 | 1916. július 25. | 16. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | Farman |
3 | 1916. augusztus 7. | 16. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | Farman |
4 | 1917. április 17. | 16. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | Farman |
5 | 1917. május 3. | 16. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | Farman |
6 | 1917. augusztus 18. | 24. repülőszázad | Albatros D.II | SPAD 1 |
7 | 1917. november 3. | 24. repülőszázad | Albatros D.II | Ballon |