Ez a cikk a Johanna Erzsébet schleswig–holstein–gottorpi hercegnő témával foglalkozik, amely az elmúlt években különböző területeken vált jelentőségre. A Johanna Erzsébet schleswig–holstein–gottorpi hercegnő olyan téma, amely kíváncsiságot és érdeklődést váltott ki a társadalomban, vitát és elmélkedést generálva következményeiről és következményeiről. Ezzel a cikkel igyekszünk átfogó és objektív jövőképet nyújtani a Johanna Erzsébet schleswig–holstein–gottorpi hercegnő-ről, elemezve annak különböző dimenzióit, és teljes áttekintést nyújtva fontosságáról és relevanciájáról. Hasonlóképpen, célja a Johanna Erzsébet schleswig–holstein–gottorpi hercegnő ismerete és megértése elmélyítése, biztosítva az olvasó számára a szükséges eszközöket a természetének és hatókörének megértéséhez.
Johanna Erzsébet | |
Johanna Elisabeth von Schleswig-Holstein-Gottorf | |
![]() | |
Anhalt-Zerbst régense | |
Uralkodási ideje | |
1747. március 16. – 1752. szeptember 28. | |
Elődje | Keresztély Ágost anhalt–zerbsti herceg |
Utódja | Frigyes Ágost anhalt–zerbsti herceg |
Uralkodóház |
|
Született | 1712. október 24.[1] Gottorf kastély |
Elhunyt | 1760. május 30. (47 évesen)[1] Párizs |
Édesapja | Holstein-Gopttorpi Keresztély Ágost |
Édesanyja | Baden-Durlachi Frederika Albertina |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Keresztély Ágost anhalt–zerbsti herceg |
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Johanna Erzsébet témájú médiaállományokat. | |
Johanna Erzsébet schleswig–holstein–gottorpi hercegnő (Schleswig, 1712. október 24. – Párizs, 1760. május 30.) Adolf Frigyes svéd király húga és II. Katalin orosz cárnő édesanyja.
A hercegnő 1727. november 8-án Vecheldeben feleségül ment Keresztély Ágost anhalt–zerbsti herceghez. 1729-ben a férje Stettin kormányzója lett a porosz szolgálatban, ahol az öt gyermekéből három született.
1742 Keresztély Ágost és a bátya uralkodó anhalti hercegek lettek. A család Zerbstbe költözött. 1744 januárjában a lányát Oroszországba kísérte és két évig ott maradt. 1747-ben férje halálával Johanna Erzsébet Anhalt-Zerbst régense lett. A hercegnőnek még ezt megelőzően jelentős része volt az állami kormányzatban. Az anhalti hercegség semlegessége ellenére a hétéves háború elején Johanna Erzsébet vendégül látta egy kémkedéssel vádolt francia márkit. II. Frigyes porosz király számára ez volt az oka Anhalt katonai elfoglalásának. A hercegnő 1758-ban Párizsba menekült, ahol két évvel később Oldenburg grófnőjeként halt meg.