Ebben a cikkben a Jeszenik-hegység-et tág és teljes perspektívából tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk az olvasónak erről a témáról. A releváns szempontokat elemzik és frissítik, és hiteles információkat kínálnak, amelyek megbízható, erre szakosodott forrásokból származnak. A _Var1 napjainkban nagy érdeklődésre számot tartó téma, ezért alapvető fontosságú, hogy megértsük fontosságát és hatásait a különböző területeken. A cikkben különböző megközelítések és vélemények, valamint konkrét példák kerülnek bemutatásra, amelyek hozzájárulnak a Jeszenik-hegység megértésének gazdagításához.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Jeszenik-hegység | |
![]() | |
Hely | ![]() |
Hegység | Szudéták |
Legmagasabb pont | Altvater (1490 m) |
Terület | 530 km2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenik-hegység témájú médiaállományokat. |
A Jeszenik-hegység (csehül: Hrubý Jeseník, lengyelül: Wysoki Jesionik, németül: Altvatergebirge) a Szudéták egy része Csehországban, mely északnyugatra a morva lejtőkig és a freiwaldaui szorosig nyúlik. Mély hasadékok által elválasztott magas, hegytömegekből és kopasz, részben mohával fedett 1300 méternél magasabb csúcsokból áll; a legjelentékenyebbek: a nagy Altvater (németül, am. ősapa, csehül Praděd, lengyelül Pradziad, 1492 m), a széles Janovitzi hegy (1460 m), a kis Altvater (1331 m), a Glaserberg vagy Köpernikstein (1417 m), a Hochschar (1345 m). A nagy Altvater csúcsáról igen szép kilátás nyílik a Kárpátokra, a Biela szűk völgyére és a környező szép hegységekre.