Jenyiszej-hegyvonulat

A mai világban a Jenyiszej-hegyvonulat soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, a politikára, a gazdaságra vagy a kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Jenyiszej-hegyvonulat olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. A kezdetektől napjainkig a Jenyiszej-hegyvonulat tanulmányok, viták és viták tárgya. Ebben a cikkben a Jenyiszej-hegyvonulat különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve jelentőségét a jelenlegi kontextusban és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül belemélyedünk a történetébe, fejlődésébe és jövőbeli perspektíváiba, azzal a céllal, hogy alaposan megértsük a Jenyiszej-hegyvonulat relevanciáját napjainkban.

Jenyiszej-hegyvonulat
Hely Oroszország, Krasznojarszki határterület
Legmagasabb pontJenasimszkij Polkan (1104 m)
Hosszúság750 km
Szélesség200 km
Elhelyezkedése
Jenyiszej-hegyvonulat (Krasznojarszki határterület)
Jenyiszej-hegyvonulat
Jenyiszej-hegyvonulat
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
é. sz. 59° 29′ 25″, k. h. 93° 15′ 51″59.490255°N 93.264177°EKoordináták: é. sz. 59° 29′ 25″, k. h. 93° 15′ 51″59.490255°N 93.264177°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Jenyiszej-hegyvonulat témájú médiaállományokat.

A Jenyiszej-hegyvonulat (oroszul Енисейский кряж ) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez tartozik.

Elhelyezkedése

A Közép-szibériai-fennsík magasra emelkedő délnyugati peremét foglalja el. A Kan folyó völgyétől a Jenyiszej jobb partja mentén északnyugat felé mintegy 700 km hosszan, a Köves-Tunguszkáig húzódik. Keleten az Angara-felfölddel határos, legnagyobb szélessége 200 km. Az Angara völgye egy északnyugati és egy délkeleti részre osztja.

Jellemzői

Alapját prekambriumi kőzetek alkotják. A hegyvonulat főként kristályos palából és gneiszből áll, ezeket sok helyen gránit töri át; északi részeit óidei homokkő és mészkő takarja. A tetők általában legömbölyítettek; központi gerincei 800–900 m tengerszint feletti magasságban fekszenek, legmagasabb csúcsa a Jenasimszkij Polkan (1104 m). Nyugaton meredeken emelkedik ki a Jenyiszej völgyéből, keleti peremét szelídebb lejtők jellemzik. A Jenyiszej felé tartó folyók mocsaras völgyei erősen felszabdalták.

Éghajlata a Közép-szibériai-fennsík többi tájánál enyhébb. A nyugati hegyoldalak viszonylag sok csapadékot kapnak, kelet felé haladva a csapadék mennyisége csökken. A lejtőket többnyire tajga borítja, de összetétele változó. Az északi hidegebb részeken a szibériai vörösfenyő az uralkodó; dél felé már inkább a sötét-tajga lép előtérbe, más fenyőfajtákkal keverten az erdeifenyő. A legmagasabb tetők kopárak vagy legfeljebb alacsony cserjékkel fedettek.

Ásványi kincsei közül az aranyat már az 1830-as években fölfedezték és ma is bányásszák. Az Alsó-Angara vidékén jelentős készletek vannak vasércből, nefelinszienitből, Razdolinszk környékén pedig magnezitet bányásznak.

Források