Angara-felföld

Ebben a cikkben a Angara-felföld témájában fogunk elmélyülni. A Angara-felföld olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző területein, a politikától a tudományig. A történelem során a Angara-felföld számos kutatás és vita tárgya volt, ami a témával kapcsolatos nagyobb megértést és ismereteket eredményezett. Ebben a cikkben a Angara-felföld-hez kapcsolódó különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. A Angara-felföld eredetétől a jövőbeli következményekig rendkívül releváns téma, amely megérdemli a mélyreható elemzést.

Az Angara-felföld (oroszul: Ангарское плато) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része. Közigazgatásilag az Irkutszki területhez és a Krasznojarszki határterülethez tartozik.

A Közép-szibériai-fennsík délnyugati részén fekszik. Nyugaton a Jenyiszej-hegyvonulattal, keleten és délkeleten az Angara-hegyvonulattal határos. Területének nagy részét tajga, északon főként szibériai vörösfenyő borítja. Az Angara alsó- és középső szakaszának kelet-nyugat irányú völgye egy északi és egy déli részre osztja.[1]

  • Magasabb, északi része az Angarán-túli-felföld (Заангарское плато), mely nagyjából a Köves-Tunguszkáig terjed. Legfeljebb 800 m-re emelkedő tetőit lávatakaró fedi. Folyói közül a legnagyobbak:
    • a Kamo (339 km), a Köves-Tunguszka bal oldali mellékfolyója délnyugatról északkelet felé folyik, jelentősebb mellékvize a Tohomo
    • az Irkinyejeva (363 km) és a Kamenka (313 km), az Angara jobb oldali mellékfolyói
  • Déli része, az Angara-menti-felföld (Приангарское плато) 300–400 m magas, legmagasabb pontja legfeljebb néhány méterrel emelkedik 500 m fölé. Jelentősebb folyói az Angara vízrendszeréhez tartoznak:
    • a Mura (330 km) mély völgyben folyik északnyugat felé, az Angara bal oldali mellékfolyója
    • a Csuna a felföld déli, alacsonyabb részét szeli át, mielőtt egyesül az Angarába torkolló Taszejeva másik forráságával, a Birjuszával.

Újabb orosz forrásokban elterjedt a Nyizsnyeje Priangarje elnevezés (Нижнее Приангарье,[2] jelentése 'Alsó-Angara-mente'), ami nem azonos az Angara-menti-felfölddel. A folyó alsó-középső szakasza és vidéke természeti adottságainak gazdasági hasznosítására nagyszabású tervek készültek. Ezek részeként 2012 végén megkezdte a termelést az Angarán, Kogyinszk városnál – hosszú szünetek közbeiktatásával – évtizedekig épített Bogucsani vízerőmű.[3] Ez már a harmadik nagy vízerőmű a folyón.

Jegyzetek

  1. ↑ Székely András i. m. 371. oldal. – Orosz források a két részt általában külön tájegységként említik.
  2. ↑ Nyizsnyeje Priangarje (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  3. ↑ Agregati Bogucsanszkoj GESZ… (orosz nyelven). Novostienergetiki.ru, 2012. november 27. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

Források