Járványügyi szabályszegés

A mai világban a Járványügyi szabályszegés olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. Akár az egészségre gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a globális gazdaságban betöltött jelentősége miatt, a Járványügyi szabályszegés a szakértők, az akadémikusok és a nagyközönség figyelmének középpontjába került. A történelem során a Járványügyi szabályszegés vita és vita tárgya volt, végtelen véleményeket és nézőpontokat generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Járványügyi szabályszegés különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását és mai szerepét. A technológiára gyakorolt ​​hatásától a politikai szférában való relevanciájáig a Járványügyi szabályszegés továbbra is egyetemes érdeklődésre számot tartó téma, amely továbbra is érdeklődést és elemzést vált ki.

A járványügyi szabályszegés a közegészségügyi bűncselekmények egyike.

Hatályos szabályozása

A hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) 361. §-a szerint:

Aki

a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,

b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,

c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő.[1]

Története

A hatályon kívül helyezett 1978. évi IV. törvény is büntetni rendelte.

Jegyzetek

  1. 2012. évi C. törvény 361. §

Források

  • 2012. évi C. törvény 361. §
  • 1978. évi IV. törvény