A mai világban a Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette különféle érdeklődési területeken. A politikától a tudományig, a szórakoztatáson és a technológián keresztül a Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények a vita és vita tárgyaként pozicionálta magát a társadalomban. Ez a téma az emberek mindennapi életére is hatással van, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a hosszú távú következményei és következményei iránt. Ebben a cikkben a Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig, hogy átfogó áttekintést nyújthassunk erről a lenyűgöző témáról.
A korábbi magyar Büntető Törvénykönyv (1978. évi V. törvény) a XV. fejezetében rendelte büntetni az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, és a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. Ezek a tényállások az államigazgatás és az igazságszolgáltatás törvényes és zavartalan működése, valamint a közélet tisztasága érdekében helyeznek kilátásba szankciókat. Elhatárolásuk az államellenes bűncselekményektől azon alapul, hogy ezek nem az államot támadják, alapjánál fogva. Ma a ezeket büntetni.
A közélet tisztasága elleni bűncselekmények kifejezést a hatályos Btk-ban (2012. évi C. törvény) a korrupciós bűncselekmények kifejezés váltotta fel.
A Büntető Törvénykönyv nyolc különböző címet nevesít.
Ez önmagában egy törvényi tényállás, a 211. §.