A mai világban a Ivangorod olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a jelenre gyakorolt hatása miatt, a Ivangorod olyan téma, amely több közönség kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Ivangorod tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt, és jelentősége ma is kézzelfogható. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ivangorod különböző aspektusait, eredetétől a kortárs világban való relevanciájáig, hogy teljes és részletes áttekintést adjunk erről az izgalmas témáról.
Ivangorod (Ивангород) | |||
![]() | |||
Ivangorod erődítménye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Föderációs alany | Leningrádi terület | ||
Irányítószám | 188490, 188491 | ||
Körzethívószám | 81375 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9552 fő (2024)[1] | ||
Népsűrűség | 165 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 32 m | ||
Terület | 66 km² | ||
Időzóna | UTC (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Ivangorod weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ivangorod témájú médiaállományokat. |
Ivangorod (oroszul Ивангород, észtül Jaanilinn, németül Johannstadt) város Oroszországban, a Leningrádi területen. Területe 66 km².
Lakossága: 10 900 fő (2007); 9854 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
A város a Narva jobb partján fekszik, amely természetes határt képez Oroszország és Észtország között. Távolsága Szentpétervártól kb. 160 km.
A várost III. Iván cár alapította 1492-ben és egy erődítményt építtetett a Narva partján. 1581-1590-ig, majd 1612-1704-ig a svédek uralták a területet. 1649-ig, mint saját jogokkal rendelkező, a Svéd Koronához tartozó orosz városként volt kezelve. 1649-től a szomszédos Narva része lett, és ez egészen 1945-ig így maradt.
1919-ben, a cári birodalom összeomlása után Észtországnak sikerült kivívnia a függetlenségét, Ivangorod pedig Narvával együtt Észtországhoz került (ezt az 1920-as tartui béke ismerte el). 1940-ig a település Jaanilinn névvel Észtországhoz tartozott. Miután a szovjetek megszállták az országot, a várost a Leningrádi területhez csatolták (1945. január). 1954-ben ismét városi rangra emelték.
2004. május 1-je óta a város mellett halad el az Európai Unió keleti határvonala.
Legjelentősebb nevezetessége a III. Iván idejéből származó erődítmény, mely az észt oldalon található Hermann-várral szemközt áll.
A Tallinn-Szentpétervár közti vasúti szakasz és főút (M 11) mentén fekszik.