Irihemesznefer

A Irihemesznefer ma olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Irihemesznefer évtizedek óta a politikától a populáris kultúráig különböző területeken releváns témaként szerepel. Az idő múlásával a Irihemesznefer fejlődött, új jelentéseket és árnyalatokat szerzett, ami hozzájárult ahhoz, hogy továbbra is a tanulmányok és kutatások tárgya legyen különböző tudományterületeken. Ebben a cikkben a Irihemesznefer-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezve annak hatását és mai relevanciáját.

Irihemesznefer[1]
ir
Z4		 A48N41
z		 A1nfrf
r

vagy
ir
Hm s		 nfrA48

Irihemesznefer (ỉrỉ-ḥms-nfr, görög nevén Arensznuphisz) az ókori egyiptomi vallás egyik istene. Meroéban tisztelték, valószínűleg dél-egyiptomi származású. Nevének jelentése: „a jó társ”; philaei templomában Ízisz kísérőjének nevezik. Időnként azonosítják Suval vagy Anhurral, ikonográfiájuk is hasonló; ábrázolása rendszerint tollas koronát viselő férfi, kezében időnként lándzsát tart.[2] Anhurral való azonosítása miatt néha oroszlán alakjában is megjelenhet,[3] az ismert oroszlánelőfordulása a philaei Ízisz-szentélyben van.[4]

Kultusza és mítosza

Mítosza a Napszem-mítoszhoz hasonló, talán annak egy késői változata. Egy haragos oroszlánistennőt – általában Tefnutot vagy Íziszt – kíséri útján Thottal együtt, ebből ered a neve is. A „jó társ” útközben segített az embereken, ezért vadászó férfi vagy krokodilra taposó férfi képében is feltűnik.[4]

Először az i. e. 3. századból van adat kultuszáról, a núbiai Muszawwarat esz-Szufrából. A görög-római korban terjedt el Núbia Egyiptom uralta területén is. IV. Ptolemaiosz és Arkamaniqo meroéi uralkodó közösen építtetett szentélyt neki Philae szigetén.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , I, p.105., II, p.254
  2. ↑ a b Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0-500-05120-7 p.98
  3. ↑ Arensnuphis – Touregypt
  4. ↑ a b Arensnuphis – Henadology