Interkozmosz

Az Interkozmosz (oroszul: Интеркосмос ) a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programja. Az Interkozmosz (röviden IK) Együttműködés hivatalos neve: "A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában". Az aláíró tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia és Szovjetunió. Később csatlakozott Vietnám. Magyarország a többi szocialista országgal együtt 1967-ben írta alá az együttműködési szerződést. A programot 1970-től nevezték Interkozmosznak.^[1] A szerződés a kölcsönösen érdekelt, egyesített kutatási területek vizsgálatára jött létre, számolva a résztvevő országok geofizikai és csillagászati megfigyelő állomásai által létesített rakéta- és mesterséges hold-megfigyelő állomások működésével. Ezen szerződés előtt is volt szovjet űrkutatási együttműködés az egyes országokkal. 1971. november 15-től a szervezetbe a világ bármely állama kérheti a felvételét. A kutatás fő iránya ezekben az években: kozmikus fizikai kutatások, űrbiológia, az orvosi kutatások és az űrtávközlés. 1974-től Vlagyivosztoktól Havannáig üzemszerű és folyamatos hírösszeköttetést biztosított. A program 1975-től a tagországok népgazdaságai számára erőforrás-kutatási tématerülettel bővült. 1976-ban kezdték meg az űrhajósokkal végrehajtott szovjet és nemzeti programokat.

A magyar Interkozmosz program központja az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Kiss Dezső által vezetett Részecske és Magfizikai Főosztályán volt. Az ehhez a főosztályhoz tartozó laborban készültek azok a több, egymásra helyezett műanyag fóliából összeállított mikrometeorit-csapdák, amelyek első magyar műszerként 1970-ben az Interkozmosz program keretében felbocsátott a Vertyikal–1 rakétaszonda fedélzetén eljutottak a világűrbe. A továbbiakban más magyar kutatóintézetek is bekapcsolódtak az Interkozmosz programba és tápegységeket, részecskeanalizátorokat, sugárzásdetektorokat stb. építettek és használtak a világűrben különböző műholdakon, kutatási programokban.

Az interkozmosz program keretében 25, tudományos műszerekkel felszerelt Interkozmosz (IK) kutatóműholdat bocsátottak fel. Ezek feladata az ionoszféra és a megnetoszféra kutatása és a kozmikus sugárzás tanulmányozása volt. Az első, az Interkozmosz–1 1969. október 14-én, az utolsó, az Interkozmosz–25 1991. december 18-án indult. A program hivatalosan 1995. október 11-én zárult,^[2] amikor az Interkozmosz 24 (IK–24) kutatási programját befejezettnek nyilvánították és megszüntették vele a kapcsolatot. A program célja az ionoszfára kutatása volt. Ekkor a 25 felbocsátott IK műhold közül már csak 4 keringett Föld körüli pályán. Az Interkozmosz műholdak többsége az 1970-es évek közepéig az ukrajnai Dnyipropetrovszkban, a Juzsmasnál gyártott DSZ sorozathoz tartozó DSZ–U1, DSZ–U2 és DSZ–U3 műholdplatformon alapult. Az Interkozmosz programban használt típusok jelzése DSZ–U1–IK, DSZ–U2–IK és DSZ–U3–IK volt. Az Interkozmosz programban használt DSZ műholdak fejlesztése 1967 áprilisában kezdődött a Juzsnoje tervezőirodában V. F. Csutkin főkonstruktőr irányításával. 1977-től főként a szintén a Juzsmasnál gyártott, AUOSZ–Z platformon alapuló műholdakat használták, de egyedi jelleggel előfordultak más típusok is. Az indításokat többnyire a Koszmosz hordozórakéták valamelyik változatával végezték.

Az interkozmosz program keretében indított műholdak listája az indítás dátumával és a műhold típusjelzésével:

• Interkozmosz–1 – 1969. október 14. – DSZ–U3–IK
• Interkozmosz–2 – 1969. december 25. – DSZ–U1–IK
• Interkozmosz–3 – 1970. augusztus 7. – DSZ–U2–IK
• Interkozmosz–4 – 1970. október 14. – DSZ–U3–IK
• Interkozmosz–5 – 1971. december 2. – DSZ–U2–IK
• Interkozmosz–6 – 1972. április 7. – 13KSZ Enyergija
• Interkozmosz–7 – 1972. június 30. – DSZ–U3–IK
• Interkozmosz–8 – 1972. november 30. – DSZ–U1–IK
• Interkozmosz–9 – 1973. április 19. – DSZ–U2–IK
• Interkozmosz–10 – 1970. október 31. – DSZ–U2–IK
• Interkozmosz–11 – 1974. május 17. – DSZ–U3–IK
• Interkozmosz–12 – 1974. október 31. – DSZ–U2–IK
• Interkozmosz–13 – 1970. március 27. – DSZ–U2–IK
• Interkozmosz–14 – 1975. június 3. – DSZ–U2–IK
• Interkozmosz–15 – 1976. június 19. – AUOSZ–3–T–IK
• Interkozmosz–16 – 1976. július 27. – DSZ–U3–IK
• Interkozmosz–17 – 1977. szeptember 24. – AUOSZ–3–R–E–IK
• Interkozmosz–18 – 1978. október 24. – AUOSZ–3–Mag–IK
• Interkozmosz–19 – 1979. február 27. – AUOSZ–3–I–IK
• Interkozmosz–20 – 1979. november 1. – AUOSZ–3–R–P–IK
• Interkozmosz–21 – 1981. február 6. – AUOSZ–3–R–P–IK
• Interkozmosz–22 – 1981. augusztus 7. – IK–B–1300 (átalakított Metyeor műhold)
• Interkozmosz–23 – 1985. április 26. – SZO–M
• Interkozmosz–24 – 1989. szeptember 28. – AUOSZ–3–AV–IK
• Interkozmosz–25 – 1991. december 18. – AOUSZ–3–AP–IK

Az Interkozmosz program keretében több űrrepülést is végeztek a résztvevő országok űrhajósai Szojuz űrhajókkal a Szaljut–6 űrállomásra, Interkozmosz műholdak pedig a Föld környezetét és légkörét kutatták.

Repülés	Ország	Indítás	Részt vevő űrhajós	Tartalék űrhajós
Szojuz–28	Csehszlovákia	1978. február 3.	Vladimír Remek	Oldřich Pelčák
Szojuz–30	Lengyelország	1978. június 27.	Mirosław Hermaszewski	Zenon Jankowski
Szojuz–31	NDK	1978. augusztus 26.	Sigmund Jähn	Eberhard Köllner
Szojuz–33	Bulgária	1979. április 10.	Georgi Ivanov	Alekszandar Alekszandrov
Szojuz–36	Magyarország	1980. május 26.	Farkas Bertalan	Magyari Béla
Szojuz–37	Vietnám	1980. július 23.	Phạm Tuân	Bùi Thanh Liêm
Szojuz–38	Kuba	1980. szeptember 18.	Arnaldo Tamayo Méndez	José Armando López Falcón
Szojuz–39	Mongólia	1981. március 23.	Dzsügderdemidín Gürragcsá	Maidarzhavyn Ganzorig
Szojuz–40	Románia	1981. május 14.	Dumitru Prunariu	Dumitru Dediu
Szojuz T–6	Franciaország	1982. június 24.	Jean-Loup Chrétien	Patrick Baudry
Szojuz T–11	India	1984. április 2.	Rakesh Sharma	Ravish Malhotra
Szojuz TM–3	Szíria	1987. július 22.	Muhammed Ahmed Fárisz	Munír Habíb Habíb
Szojuz TM–5	Bulgária	1988. július 6.	Alekszandar Alekszandrov	Kraszimir Sztojanov
Szojuz TM–6	Afganisztán	1988. augusztus 29.	Abdul Ahad Mohmand	Mohammad Dauran Ghulam Masum

• Ötvenéves a magyar űrkutatás

• Iratok a közös magyar-szovjet űrrepülésről, 1979–1980; vál., szerk. Kocsis Piroska és Ólmosi Zoltán; Magyar Országos Levéltár, Bp., 2011

A Wikimédia Commons tartalmaz Interkozmosz témájú médiaállományokat.