Ebben a cikkben a Integritástartomány témával foglalkozunk, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. A Integritástartomány olyan téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette, mivel relevanciája túlmutat a határokon és a kontextusokon. A Integritástartomány megjelenése óta sok vitát váltott ki, és szakértők és amatőrök is tanulmányozták és elemzik. Ebben a cikkben a Integritástartomány-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, beleértve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Hasonlóképpen, a Integritástartomány-re vonatkozó különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvizsgálásra, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról.
A matematikában a kommutatív, zérusosztómentes gyűrűket integritástartományoknak vagy integritási tartományoknak nevezzük.
Részletesebben ez azt jelenti, hogy az integritástartomány egy olyan struktúra, amelyben definiálva van két kétváltozós művelet, nevezzük ezeket mondjuk összeadásnak és szorzásnak, amelyek asszociatívak, kommutatívak, ahol az összeadásnak létezik egységeleme a struktúrában, továbbá a szorzás disztributív az összeadásra nézve és zérusosztómentes, az összeadás pedig invertálható.[1][2] A szakirodalomban egyes szerzők még a szorzás számára is előírnak egy egységelemet, ezt azonban nem mindenki fogadja el. Jelen cikk az első definíciót használja.
Az integritási tartományokban lehet nem nulla elemmel egyszerűsíteni. Így például ha a nem nulla, akkor az ab = ac egyenletből következik, hogy b = c.
Megjegyzés: A matematikusok közt nincs konszenzus arról, hogy félcsoport alaphalmaza lehet-e üres. Ha ezt megengedjük, akkor (*) helyen ki kell kötni, hogy a nemzérus elemek halmaza nem üres.
Egy integritási tartomány karakterisztikája vagy végtelen, vagy prím.
Minden R integritástartomány (részgyűrűként) testbe ágyazható oly módon, hogy a test minden eleme alakú alkalmas -re. Az így kapott test, a hányadostest, egyértelmű. Az eljárás annak általánosítása, ahogy a racionális számokat konstruáljuk meg az egész számokból.