A Induló ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Megjelenése óta a Induló felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és vitákat váltva ki fontosságáról és különböző területekre gyakorolt hatásáról. Akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár az aktuális kérdésekben való érintettsége miatt, a Induló megkerülhetetlen érdeklődési témává vált azok számára, akik a mai világ összetettségét szeretnék megérteni. Ebben a cikkben a Induló-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak hatását, és különböző nézőpontokat kínálunk, amelyek gondolkodásra és kritikai elemzésre késztetnek.
Az induló (németül Marsch, franciául marche, olaszul marcia, spanyolul marcha) az együttes lépés szabályozását szolgáló, többnyire páros ütemű zenedarab.
Eredete a katonadalokban és a katonai kürt- és dobjelekben van. Tulajdonképen a katonai menetelést serkentő dallam. Ebből következik, hogy mindig élesen kihangsúlyozott ritmusa van. Indulóról már a régi rómaiaknál tudunk. Legrégibb nyomai a görög dráma bevonulási jeleneteiben találhatók. Fennmaradtak középkori indulók is. Az újkorban Nagy Frigyeséi a legnevezetesebbek. Az indulóban rejlő lelkesítő és propagatív erőt a francia forradalom is kihasználta. Az induló a komolyzenében is szerepel: az átmeneti fokot az ú. n. intrádák, egy- egy ciklust kezdő vagy záró indulószerű darabok alkották. A nagy klasszikusok is sokszor használták az indulót, mint műformát; pl. Az induló ősidők óta minden egyházi vagy világi tömeges felvonulás, menetelés kísérőzenéje, mint ilyen, a táncdallal rokon. Stilizált formában számos zeneszerző használja hangszeres művében. [1]
Időmértéke nem állandó: vannak lassú menetet szolgáló indulók (gyászinduló), vannak méltóságteljes felvonulásokat kisérő zenék, többnyire pontozott ritmusban (a 18. század operazenéjének egyik legfontosabb eleme) és a katonaság lépteit szabályozó gyorsabb indulók. Sok nemzetnek köztiszteletben tartott nemzeti indulója is van, ilyen a Rákóczi-induló is. A legtöbb ezrednek saját ezredindulója van [2] A mai katonai-, gyász-, győzelmi-, roham-, stb. indulók kétszakaszos (triós) dalformák.