Ifjabb Arnobius
A mai világban a Ifjabb Arnobius rendkívül releváns téma, amely minden korosztály és érdeklődési körrel rendelkező ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra, akár a gazdaságra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Ifjabb Arnobius állandó beszélgetési és elemzési ponttá vált akadémikusok, szakértők és kíváncsiak számára egyaránt. Az évek során a Ifjabb Arnobius fejlődött, és mély vitákat, valamint fontos előrelépéseket generált, amelyek mérföldköveket jelentettek a történelemben. Ebben a cikkben megpróbáljuk feltárni a Ifjabb Arnobius különböző oldalait, és elemezzük életünkre gyakorolt hatását.
| Ifjabb Arnobius | |
| Római Birodalom – Ókeresztény teológia – | |
| Élete | |
| Született | időpontja nem ismert |
| Elhunyt | 451 után Róma |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei | • A zsoltárok allegórikus magyarázata • Conflictus Arnobii catholici cum Serapione Egyptio • Praedestinatus • Liber ad Gregoricum |
Ifjabb Arnobius (latinul: Arnobius Junior), (? – 451 után[1]) ókeresztény író.
Valószínűleg Észak-Afrikából származott, szerzetes volt, és a vandálok betörése elől menekült körülbelül 432-ben Rómába. Támadta a kegyelemről szóló szent ágostoni tanítást, tehát szemipelagiánusnak tekinthető.
A következő művei maradtak fennː
- A zsoltárok allegórikus magyarázata (Commentarii)
- Expositiunculae in evangelium
- Scholionok a Máté-, Lukács- és János evangéliumból vett szövegekhez
- Conflictus Arnobii catholici cum Serapione Egyptio – vita egy monofizita ellenféllel
- Praedestinatus 3 könyvben – névtelenül maradt fenn III. Szixtusz pápa idejéből, de nyelvileg és tárgyilag rokon a zsoltármagyarázati művel. Az 1. könyv Szent Ágoston De haeresibusa nyomán 90 eretnekséget (az Ágoston-féle 88-at + a nesztoriánusokat és a predestinációt tanítókat) tárgyal. Szerinte az eretnekségek között az „az utolsó és a legnagyobb” a predestinációt tanítók tévelygése. A 2. könyv a kegyelemről és a predestinációról közöl értekezést, amelyet tévesen Szent Ágoston neve alatt terjesztettek. A 3. könyv támadja a 2. könyvben kifejtett gondolatokat
- Liber ad Gregoricum – aszketikus tartalmú vigasztaló irat egy boldogtalan házaséletű római arisztokrata úrnőhöz
Elképzelhető, hogy Arnobius hagiográfiai legendákat is írt.
Jegyzetek
- ↑ Altaner, i. m., 248. o.
Források
- Altaner Bertold: Ókeresztény irodalomtörténet (Patrologia), Szent István Társulat, Budapest, 1947, 24. és 248–249. o.
