Napjainkban a Ibn Abi Uszajbia olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a mai társadalomban. Relevanciája a személyes vonatkozásoktól a globális kérdésekig terjed, hatása pedig különböző területeken nyilvánvaló. Az idő múlásával a Ibn Abi Uszajbia továbbra is aktuális téma, amely továbbra is vitákat generál. A kutatás és elemzés szempontjából szükséges elmélyülni a Ibn Abi Uszajbia által lefedett különböző szempontokba, hogy megértsük annak hatókörét és jelentőségét a mai világban. Ebben a cikkben a Ibn Abi Uszajbia legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Ibn Abi Uszajbia | |
Született | 1203[1] Damaszkusz |
Elhunyt | 1270 (66-67 évesen) Salkhad |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Salkhad |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ibn Abi Uszajbia témájú médiaállományokat. | |
Ibn Abi Uszajbia (arabul: ابن أبي أصيبعة), teljes nevén Ibn Abi Uszajbia Nuvaffak al-dín Abú-l-'Abbász Ahmed b. Kászim, (Kairó, 1203 – Szalkhad, 1269) középkori arab orvos, tudománytörténetíró.
Kairóban született, ahol nagyapja és édesapja is az Ajjúbida szultánok udvarában viselt előkelő orvosi hivatalokat. Tanulmányait Kairóban kezdte, majd Damaszkuszban folytatta. Itt 1234-ben kinevezték a nagy Núri-kórház főorvosává, később pedig a szíriai Szalkhad emírjének lett udvari orvosa. Ezt a hivatalt egészen haláláig viselte. Nevét a híres keleti orvosokról és természettudósokról írt életrajzi szótára örökítette meg. A mű első teljes európai kiadását August Müller készítettel a 19. század végén.