II. Kenneth skót király

A mai világban a II. Kenneth skót király olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a II. Kenneth skót király számos vitát és vitát vált ki különböző területeken. Tekintettel fontosságára, kulcsfontosságú a II. Kenneth skót király-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontok alapos elemzése, eredetétől és fejlődésétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a II. Kenneth skót király különböző szempontjait és relevanciáját a jelenlegi környezetben.

II. Kenneth
Skócia királya
Uralkodási ideje
971 – 995
ElődjeCulen
UtódjaIII. Konstantin
Életrajzi adatok
UralkodóházAlpin-ház
Született932
Elhunyt995 (63 évesen)
Fettercairn (?)
NyughelyeIona
ÉdesapjaI. Malcolm skót király
Testvére(i)Dubh skót király
Házastársaismeretlen
GyermekeiII. Malcolm
Boite (?)
Dúngal (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Kenneth témájú médiaállományokat.

Cináed mac Maíl Coluim, (mai gael nyelven: Coinneach mac Mhaoil Chaluim),[1] (932 – 995) angolul Kenneth II, magyarul II. Kenneth, csúfnevén An Fionnghalach, „Testvérgyilkos”,[2] Skócia királya volt. Apja I. Malcolm (Máel Coluim mac Domnaill), a trónt pedig Culen királytól (Cuilén mac Iduilb) örökölte, mikor őt 971-ben megölte a straithclyde-i Amdarch.

Életrajza

Az Alba királyainak krónikája Kenneth uralkodása idején állt össze, azonban az abban szereplő helynevek jó része hibás, ha nem egyenesen kitalált.[3] Bármi is az igazság, a Krónika azt állítja, hogy „(ő) haladéktalanul kifosztotta (a Strathclyde-i Királyság egy részét. Kenneth gyalogosai gyilkos mészárlást végeztek Moin Uacoruarban.” A Krónika arról is említést tesz, hogy Kenneth Northumbriát is háromszor fosztogatta, először egészen Stainmore-ig jutott, később Cluiam-ig, végül pedig a Dee folyó menti Chesterig. Ezek a betörések 980 körül eshettek meg, ekkor az Anglo-Saxon Chronicle (Angolszász krónika) Cheshire megtámadásáról tudósít.[4]

973-ról a Chronicle of Melrose (Melrose-i krónika) azt rögzíti, hogy Kenneth, I. Máel Coluim (Máel Coluim mac Domnaill), Strathclyde királya, „Maccus, nagyon sok sziget királya” (azaz Magnus Haraldsson, más néven Maccus mac Arailt), Mann és a Szigetek királya, valamint egyéb walesi és normann uralkodók Chesterbe gyűltek, hogy hitet tegyenek Békés Edgar fennhatósága mellett.[5] Valószínűleg ekkor szabályozta Edgar a határokat a skót királyság déli, és az angol királyság északi területei között. Cumbria angol volt, a nyugati határok a Solvay-öbölnél húzódtak. Keleten a határ valahol a későbbi Lothian környékén, Edinburghtól délre lehetett.[6]

Az Annals of Tigernach (Tigernach-i évkönyvek) mellékesen leírja három, 976-ban, azaz Kenneth idején regnáló skót elöljáró nevét: Cellach mac Fíndgaine, Cellach mac Baireda és Donnchad mac Morgaínd. Közülük a harmadik, hacsak nem a Domnall mac Morgaínd elírásáról van szó, valószínűleg Domnall testvére, azaz Moray elöljárója lehetett. A két másik személy nevéhez köthető elöljáróságok vagy királyságok ismeretlenek.

Az Indulf király (Idulb mac Causantín) halála óta tartó, és leszármazottai, valamint Kenneth családja közötti viszálykodások nem csitultak. 977-ről azt jegyzi fel az Annals of Ulster (Ulsteri évkönyvek), hogy „Amlaíb mac Iduilb (Indulf fia Amlaíb), Skócia királya meghalt Cináed mac Domnaill által.” Az Annals of Tigernach megadja a gyilkos helyes nevét is: Cináed mac Maíl Coluim, azaz II. Kenneth. Ezek szerint, még ha rövid időre is, de Kenneth uralkodását megszakította a korábbi király testvére.[7]

Brémai Ádám megemlíti, hogy Villásszakállú Svend dán király ez idő tájt száműzetésben volt Skóciában, de, hogy a skót uralkodó Kenneth volt-e, vagy valamelyik másik király, az tisztázatlan. Szintén ekkoriban a Njáls saga, az Orkneyinga saga és más források arról számolnak be, hogy háborúk voltak a skótok és a normannok között, de ezek valószínűleg a Sigurd Hlodvisson, Orkney grófja és Moray királyai vagy elöljárói között dúlhattak.[8]

A Krónika szerint Kenneth nagy apátságot alapított Brechinben.

Kenneth-et 995-ben gyilkolták meg. Az Annals of Ulster úgy írja, „csalárd módon”, az Annals of Tigernach szerint „alárendeltjei által”. Néhány későbbi forrás, mint például a Chronicle of Melrose, John of Fordun és Andrew of Wyntoun több részlettel is szolgál, ezek pontossága azonban kérdéses. A legegyszerűbb változat szerint saját emberei ölték meg Fettercairn településen, Finnguala (más néven Fimberhele) árulása révén, aki Angusi Cuncar elöljáró lánya volt. Finnguala tettének indoka pedig az egyetlen fiának elpusztítása miatt érzett bosszúvágy volt.[9]

A Prophecy of Berchán (Berchán jövendölése) kevés új dolgot hoz a tudomásunkra, eltekintve attól, hogy Kenneth királyt „rokongyilkos”-nak hívja és azt állítja, hogy Strathmore-ban halt meg.[10]

Kenneth fia, II. Malcolm (Máel Coluim mac Cináeda) néven később skót király lett. Lehet, hogy Kenneth-nek egy másik, Dúngal vagy Gille Coemgáin nevű fia is volt.[11] A források megoszlanak abban a tekintetben is, hogy Boite mac Cináeda II. vagy III. Kenneth király fia volt-e?[12]

Hivatkozások

  1. ↑ A középkori gael alak Cináed mac Maíl Coluim.
  2. ↑ Skene, Chronicles, 96. o.
  3. ↑ Duncan, 21. o.
  4. ↑ ESSH, 512. o.; Duncan, 25. o.
  5. ↑ ESSH, 478‑479. o.; SAEC, 75‑78. o.
  6. ↑ Duncan, 24‑25. o.
  7. ↑ Duncan, 21‑22. o.; ESSH, 484. o.
  8. ↑ Lásd ESSH, 483‑484. és 495‑502. o.
  9. ↑ Későbbi forrásokban Cuncar lányának neve megtalálható Fenella, Finele vagy Sibill változatban is. John of Fordun III. Konstantin (Causantín mac Cuilén) és III. Kenneth (Cináed mac Duib) későbbi királyokat hozza kapcsolatba az üggyel, akik állítólag nehezményezték, hogy II. Kenneth az utódlási jog megváltoztatását tervezte. Lásd ESSH, 512‑515. o.
  10. ↑ ESSH, 516. o.
  11. ↑ Annals of the Four Masters, 998. év: „Dúngalt, Cináed fiát, megölte Gille Coemgáin, Cináed fia.” Az nem világos, hogy ez a Cináed (Kenneth) vajon Cináed mac Maíl Coluim (II. Kenneth), vagy unokaöccse és névrokona Cináed mac Duib (III. Kenneth) volt-e? Smyth, 221‑222. o., Dúngalra voksol, követve ezt: ESSH 580. o.
  12. ↑ Vesd össze: Duncan, 345. o. és Lynch, Genealogies, 680. o. körül. Lásd még: ESSH, 580. o.

Irodalom

Az elsődleges forrásokat lásd még a További információk alatt.

  • Anderson, Alan Orr, Early Sources of Scottish History A.D 500‑1286, volume 1. Reprinted with corrections. Paul Watkins, Stamford, 1990. ISBN 1-871615-03-8
  • Anderson, Alan Orr, Scottish Annals from English Chroniclers. D. Nutt, London, 1908.
  • Anon., Orkneyinga Saga: The History of the Earls of Orkney, tr. Hermann Pálsson and Paul Edwards. Penguin, London, 1978. ISBN 0-14-044383-5
  • Duncan, A.A.M., The Kingship of the Scots 842–1292: Succession and Independence. Edinburgh University Press, Edinburgh, 2002. ISBN 0-7486-1626-8
  • Lynch, Michael (ed.), The Oxford Companion to Scottish History. Oxford UP, Oxford, 2002. ISBN 0-19-211696-7
  • Smyth, Alfred P. Warlords and Holy Men: Scotland AD 80-1000. Reprinted, Edinburgh: Edinburgh UP, 1998. ISBN 0-7486-0100-7

További információk

  • A CELT: Corpus of Electronic Texts benne az Annals of Ulster, a Tigernach, a Four Masters és az Innisfallen, a Chronicon Scotorum, a Lebor Bretnach (ebben van a Duan Albanach), genealógiák és szentek életei. Többnyire angol fordításban, néhány esetben a fordítás folyamatban van.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kenneth II of Scotland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
Culen 		Következő uralkodó:
III. Konstantin