II. Hillél
Ebben a cikkben szeretnénk feltárni a II. Hillél-et, és mélyebben elmerülni annak különböző aspektusaiban és jelentéseiben. A II. Hillél olyan téma, amely ma sok ember figyelmét felkeltette, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben elemezzük a II. Hillél különböző megközelítéseit és szempontjait, valamint annak fontosságát a különböző kontextusokban és kutatási területeken. Azt is megvizsgáljuk, hogyan alakult az idők folyamán, és hogyan befolyásolta az emberek mindennapi életét. Röviden: elmélyülünk a II. Hillél világában, hogy megértsük jelentőségét és hatását a modern társadalomra.
| II. Hillél | |
| Született | 3. század Szíria-Palaesztina |
| Elhunyt | 365 |
| Gyermekei | Gamaliel V |
| Szülei | III. Júda |
| Foglalkozása | rabbi |
II. Hillél (? – 365 körül) ókori zsidó nászi (fejedelem) körülbelül 330-tól haláláig.
Élete
III. Júda fia és utóda volt. Több jogi döntése és rendelkezése mellett az ő műve volt a zsidó naptár kijavítása, hogy a hold- és napévet egyensúlyba hozza. Ebből a célból szökőéveket (hónapot és napot) iktatott be a naptárba (a Szanhedrin megbízásából). II. Constantius római császár zsarnoksága alatt a vallási üldözés a zsidókra is kiterjedt és így nehézségekbe ütközött a Hillélnek a Szanhedrint összehívni, holott az egész diaszpóra zsidósága csak a pátriárkától és Szanhedrintól fogadott el irányítást. Az ünnepnapok megállapításánál az új császár, Julianus Apostata rendkívüli jóindulattal viseltetett Hillél szemben, őt többször kitüntette, leveleiben barátságról biztosította és a zsidók sorsának javítását ígérte meg, illetve felfüggesztette a külön zsidó-adót.
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Hillél
