II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg
A mai világban a II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és heves vitákat váltott ki különböző területeken. A II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, ellentmondó véleményeket generált, és mély elmélkedéseket váltott ki a társadalomra gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől a következményeiig egy olyan mélyreható elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük ezt a jelenséget és a jövőre vonatkozó következményeit.
| II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg | |
| Gyáva, Lusta, Rest, Nemtörődöm | |
 | |
| Alsó-Lotaringia hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| (1044 – 1046) | |
| Elődje | I. Gozelon alsó-lotaringiai herceg |
| Utódja | Frigyes alsó-lotaringiai herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Ardennek–Verdun-ház |
| Született | 1008 nem ismert |
| Elhunyt | 1046 nem ismert |
| Édesapja | I. Gozelon alsó-lotaringiai herceg |
| Édesanyja | Urraca d'Ivrea |
| Testvére(i) |
|
II. Gozelon alsó-lotaringiai herceg (1008 – 1046) középkori német nemesúr, a Német-római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség ura, apja I. Gozelon alsó-lotaringiai herceg.[1]
1044-ben I. Gozelon halála után legidősebb fia, Godfrey csak Verdun városát és Felső-Lotaringiát örökölte. III. Henrik császár, tartva az egyesített Lotaringiai Hercegség erejétől, Alsó-Lotaringiát előtt Gozelo második fiának, II. Gozelonnak adta, majd annak halálakor, 1046-ban Luxemburgi Frigyest nevezte ki alsó-lotaringiai hercegnek.
A fennmaradt gúnynevek alapján II. Gozelon nem lehetett rátermett uralkodó és feltehetőleg elmebeteg is volt.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
| Előző uralkodó: I. Gozelon |
Következő uralkodó: Frigyes |
