I. Msztyiszláv novgorodi fejedelem

Napjainkban a I. Msztyiszláv novgorodi fejedelem olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A politikától az egészségig, a divatig és a technológiáig a I. Msztyiszláv novgorodi fejedelem visszatérő beszédtéma lett. Az ezzel kapcsolatos vélemények változatosak és megoszlanak, ami gazdagító és időnként heves vitát váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Msztyiszláv novgorodi fejedelem különböző szempontjait, és azt, hogy milyen hatással van jelenlegi társadalmunkra. Emellett elemezzük az évek során bekövetkezett alakulását és a jövőre vonatkozó előrejelzését. Kétségtelen, hogy a I. Msztyiszláv novgorodi fejedelem egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemel egy mély és alapos elmélkedést.

Msztyiszláv Izjaszlavics

Novgorodi fejedelem
Uralkodási ideje
1054 1067
ElődjeIzjaszláv Jaroszlavics
UtódjaGleb Szvjatoszlavics
Polocki fejedelem
Uralkodási ideje
1069 1069
ElődjeVszeszláv Brjacsiszlavics
UtódjaSzvjatopolk Izjaszlavics
Életrajzi adatok
UralkodóházRurik-dinasztia
Született?
Elhunyt1069.
ÉdesapjaIzjaszláv Jaroszlavics
Testvére(i)
GyermekeiRosztyiszláv
A Wikimédia Commons tartalmaz Msztyiszláv Izjaszlavics témájú médiaállományokat.

I. Msztyiszláv Izjaszlavics (oroszul Мстислав Изяславич; ? – 1069) novgorodi (1054-1067) és polocki (1069) fejedelem.

Élete

Bölcs Jaroszláv 1054-es halálakor Izjaszláv novgorodi fejedelem lett a kijevi nagyfejedelem, Novgorod vezetőjévé pedig fiát, Msztyiszlavot tette meg.

1065-ben Vszeszlav Brjacsiszlavics polocki herceg (akinek mellékneve Látnok vagy Varázsló volt) hadat küldött a novgorodi fennhatóság alatt lévő Pszkov ellen, amit ostrom alatt tartott, de bevenni nem tudta. 1067-ben a Cserjoha folyónál legyőzte Msztyiszláv seregét, elfoglalta Novgorodot és a harcokban a város fele a lángok martalékává vált. Vszeszláv túszokat szedett és elvitte a Szófia-székesegyház harangját, valamint a novgorodi templomokból ikonokat és más kincseket zsákmányolt, melyekkel az általa épített polocki Szófia-székesegyházat kívánta felszerelni. Msztyiszláv Kijevbe menekült az apjához. Ezután a kijevi, csernyigovi és perejaszlavli fejedelmek együttesen legyőzték Vszeszlavot és Kijevben fiaival együtt bebörtönözték.

1068-ban Kijevben felkelés tört ki, Izjaszláv és Msztyiszláv kénytelen volt Lengyelországba menekülni. A lázadók kiszabadították és a trónra ültették Vszeszlávot. 1069-ben azonban Izjaszláv nagy sereggel visszatért és fiát küldte előre a városban rendet tenni. Msztyiszláv megbüntette a felkelés szervezőit, sokakat kivégeztetett vagy megvakíttatott. Apja ezután őt helyezte a Vszeszláv elmenekülésével megüresedő polocki fejedelmi székbe, ám néhány hónappal később meghalt.

Msztyiszláv feleségének neve nem ismert, egy fiáról adnak hírt a krónikák:

  • Rosztyiszláv († 1093. október 1), Breszt fejedelme

További információk

Források

  • Войтович Леонтій. Ізяславичі. Турово-Пінські князі. Четвертинські. Сокольські // Князівські династії Східної Європи (кінець IX–початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження.. – Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. – 649 с. – ISBN 966-02-1683-1 (укр.)
  • Славянская энциклопедия. Киевская Русь – Московия: в 2 т. / Автор-составитель В. В. Богуславский. – М.: ОЛМА-ПРЕСС, 2001. – Т. 1. – 784 с. – 5000 экз. – ISBN 5-224-02249-5
  • Рыжов К. Все монархи мира. Россия. – М.: Вече, 1998. – 640 с. – 16 000 экз. – ISBN 5-7838-0268-9

Fordítás