Háromszögelés
Ebben a cikkben a Háromszögelés-et és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Háromszögelés már régóta érdeklődés és vita tárgya, és befolyása több területre is kiterjed, a politikától a populáris kultúráig. Megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Háromszögelés-et releváns és érdekes témává teszik, és elemezzük, hogyan fejlődött az idők során. A keletkezésétől a jelenlegi relevanciájáig belemerülünk a Háromszögelés teljes elemzésébe és annak társadalmunkban betöltött fontosságába.
A két mérési pont távolsága l. A mérési pontokban szögmérővel megállapítják az α és β szögeket. Ezek alapján méretarányos szerkesztéssel, vagy középiskolai trigonometriai számításokkal a hajó pontos helyzete megállapítható
A háromszögelés (lat. triangulatio) egy trigonometriai, geometriai művelet, amellyel egy háromszög két csúcsának koordinátáit, valamint a belső szögeket ismerve meghatározhatóak a harmadik csúcs koordinátái.
Leggyakrabban geodéziai mérések során alkalmazzák.
A képen látható eset számítása:
Ebből átrendezve:
Természetesen magassági mérésekre is alkalmas az itt bemutatott elveken.
Fontos felhasználása, amikor a tüzérségnek a célpontot egy megfigyelő jelöli ki.
A GPS rendszerek elterjedése előtt az egyetlen módszer volt a földmérők, térképészek kezében. Jelentőségük a GPS terjedésével csökken , de nem szűnik meg, a geodéziában a GPS inkább az ötödrendű ponthálózatot teszi szükségtelenné. A GPS-mérésekhez is szükség van földi alapponthálózatra, amelyek a GPS referenciapontjaiként működnek. Ezeket Magyarországon OGPSH-alappontoknak nevezik. Földi referencia nélkül a geodéziai GPS-ek sem működnek elvárható (geodéziai) pontossággal.
Minden ország rendelkezik viszonyítási pontokkal, amelyekhez képest a méréseket el lehet végezni. A háromszögelési alapponthálózatot csillagászati módszerekkel nagy pontossággal meghatározott koordinátájú pontokról kiindulva létesítették. Magyarország első háromszöghálózatát II. József idején határozták meg, amelyet a franciskánus térképezés alkalmával 1806-tól pontosítottak és sűrítettek. A felsőrendű (negyedrendű) alapponthálózaton belül belső mérésekkel már részletesebb ötödrendű ponthálózatra is lehetőség adódik. Ezeket már nem háromszögeléses, hanem poláris- és sokszögeléses mérésekkel hozzák létre.
Források
- Háromszögelés Magyarország a XX. században IV. kötet, Tudomány 1., Műszaki és természettudományok
- Háromszögelés. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Háromszögelési hálózat Sulinet, Matematika: 11. osztály
További információk
- Mi az a háromszögelés? GPS nyomkövetés.net, 2015. november 26.
|
Ez a geometriai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |