A mai világban a Huszártorony egy folyamatosan emlegetett téma, amely minden korosztályt és a világ minden részén érint. Hatása nem marad észrevétlen, és relevanciája tagadhatatlan a mindennapi élet különböző területein. A Huszártorony mind személyes, mind szakmai szinten vitákat váltott ki, tanulmányok tárgya volt, és számos szakértő érdeklődését keltette fel. A történelem során a Huszártorony fejlődött, és alkalmazkodott a társadalmi, politikai és technológiai változásokhoz, jelentősen befolyásolva azt, ahogyan a jelen és a jövő kihívásaival szembenézünk. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Huszártorony hatását, és elemezzük hatását különböző kontextusokban, annak érdekében, hogy jobban megértsük jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt következményeit.
A huszártorony valamely épület (rendszerint középület, mint például templom, városháza) tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, fa- vagy vasszerkezetű (nagyon ritkán kőből épült), karcsú tornyocska, ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja. Többnyire zsindellyel, palával vagy bádoggal fedik. Sarkain vagy tetősíkjaiból gyakran több kisebb tornyocska (fiatorony) emelkedik ki.
A 13. században, a torony nélkül épített ciszterci templomokon tűnt föl. Miután a koldulórendek divatossá tették, több székesegyházon is megjelent. Leginkább a csúcsíves templomok fedelén, a hosszhajó és kereszthajó átmetszése (a négyezet) fölött vagy a hosszhajó tetőzetének végében gyakori, ezért egyes szerzők[1] azonosítják a négyezeti toronnyal. Gyakran óra- vagy harangtoronynak használják.
A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X