A Hold-egyezmény, hivatalos nevén az Egyezmény az államok tevékenységéről a Holdon és más égitesteken az Egyesült Nemzetek keretében megkötött, 1979-ben véglegesített, 1984-ben hatályba lépett szerződés a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységről. Az egyezmény megerősíti és kiterjeszti az Outer Space Treatyt, és kimondja, hogy a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célra lehet használni a környezetük megzavarása nélkül, és az ENSZ értesítendő az összes elhelyezett állomás pozíciójáról és céljáról. Az egyezmény továbbá kimondja, hogy a Hold és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják, és egy nemzetközi kormányrendszert kell kialakítani a kiaknázásuk felügyeletére, amint az ásványkincsek kitermelése megoldhatóvá válik.
Az egyezményt ratifikált országok zölddel, az azt aláíró, de nem ratifikáló országok sárgávalAz egyezményt 2008 januárjáig 13 állam ratifikálta (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Kazahsztán, Libanon, Mexikó, Marokkó, Hollandia, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Uruguay) és további 4 ország (Franciaország, Guatemala, India és Románia) írta alá.
Az egyezmény kimondja, hogy a Hold (mely tartalmazza a szerződés nyelvezete szempontjából a Naprendszer más égitestjeit is, kivéve a Földet) használata a nemzetközi közösség összes államának és népének a javát kell hogy szolgálja. Továbbá hangot ad azon kívánságnak, hogy a Hold nemzetközi konfliktusforrássá válását el kell kerülni. Ezen célból a szerződés:
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |