Az aposztázia (görög: ἀποστασία) vagy hitehagyás valamely vallásos hit elhagyása egy másik kedvéért és az ennek nyomán előálló állapot. A hitehagyó a görög eredetű szóval az aposztata, arab szóval a murtadd (مرتد).
A római katolikus kánonjogban háromféle hitehagyást említenek meg:
A muszlimok szerint (hasonlóan a kereszténység nézetéhez) a saját vallásuk az egyetlen igaz vallás, ezért az iszlám hit elhagyása Isten elleni lázadásnak (ridda = visszafordulás) minősül. A hitehagyás több mint húsz iszlám többségű országban bűncselekménynek minősül, és egyes országokban halállal is büntetik, ha az egyén az iszlám ellen beszél. Az al-Abbász-tól származó hadísz előírjaː "aki megváltoztatja a vallását, azt öld megǃ"
A Zsidó vallásban az aposztázia egyet jelent az erkölcstelen életstílus elfogadásával. A Septuaginta fordításában az aposztázia a moréd és szored szavak fordítása, addig a rabbinikus irodalom a mumar, mesummod vagy apikóresz fogalmakat használja. Sok kitért zsidó személyről feljegyezték hogy a zsidósággal szemben hitvitákban vett részt és a zsidóság ellen cselekedett. A tömeges kitérésre asszimilációként hivatkoznak.
Nemzetközi katalógusok |
---|