A mai világban a Hirudin soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Hirudin a társadalom széles spektrumának figyelmét és érdeklődését felkeltette, vitákat, reflexiókat és elemzéseket generált különböző területeken. Mind az akadémiai, mind az üzleti világban a Hirudin tanulmányok és kutatások tárgya volt, hogy megértsék hatását és lehetőségeit. Ebben a cikkben a Hirudin-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Hirudin | |
![]() | |
Azonosítók |
A hirudin egy véralvadásgátló, amely az orvosi pióca használ, valamint abból nyerik orvosi célokra. A pióca garatjához kívülről hozzákapcsolódó izmok közt található mirigysejtekben termelődik. Funkciójukat a véralvadásban szerepet játszó, fibrinogénből fibrint készítő trombin enzim lekötésével érik el. Gyógyszerészetben visszérgyulladást és trombózist enyhítő kenőcsökben használják.
John Berry Haycraft 1884-ben felfedezte, hogy az orvosi pióca erős véralvadásgátlót választ ki, amit hirudinnak nevezett el, azonban nem izolálták ezt az 1950-es évekig, és a teljes szerkezete 1976-ig nem volt ismert. A hirudin 65 aminosavból áll, amik egy három diszulfidkötést tartalmazó N-terminális és egy C-terminális doménben találhatók.[1][2]