Hideghét

A mai világban a Hideghét olyan téma, amely soha nem látott aktualitásra tett szert a társadalom különböző területein. Mind az akadémiai, mind az üzleti, mind a társadalmi szférában a Hideghét állandó vita és vita középpontjába került. A kezdetektől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig a Hideghét felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a következményei és alkalmazásai iránt. Ebben a cikkben a Hideghét-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az alapoktól a körülötte lévő aktuális trendekig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a ma oly aktuális témáról.

Hideghét (Studené)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásSzenci
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 45″, k. h. 17° 17′ 45″48.129275°N 17.295828°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 45″, k. h. 17° 17′ 45″48.129275°N 17.295828°E
Térkép
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hideghét (szlovákul Studené, németül Gnadendorf) 1947 óta Dunahidas településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Szenci járásban.

A településrész népessége az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen növekszik Pozsony közelsége és a szuburbanizáció okán. A 2021-es népszámlálás településrészekre vonatkozó adatai szerint lakosságszáma pontosan 1000 fő, ebből 2,0 % magyar.

Fekvése

Pozsonytól 15 km-re keletre fekszik.

Története

Vályi András szerint "HIDEGHÉT. vagy Gadendorf. Magyar falu Posony Várm. földes Urai B. Jeszenák, G. Forgách, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Fellnek szomszédságában, és annak filiája, határja két időre osztatott, kevés legelő mezein kivül semmi haszon vételekkel nem bír. Van benne egy régi formára épűltt kastély is, mely M. Forgách Familiához tartozik."[1]

Fényes Elek szerint "Hideghét, (Gnadendorf), m. f., Pozson vmegyében, a pesti országutban, Pozsonhoz 1 1/2 órányira; 168 kath., 6 zsidó lak., középszerű szántóföldekkel. Rétje kevés; legelője elég. F. u. b. Jeszenák, Balassa, Bittera, s m. t."[2]

1910-ben 123, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1947-ben Dunahidashoz csatolták.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!