Ebben a cikkben egy mélyreható elemzés készül a Hegyi zebra-ről, különböző szempontokkal foglalkozva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy részletes és teljes körű ismereteket szerezzen erről a témáról/személyről/dátumról. Megvizsgálják eredetét, relevanciáját ma, hatásait különböző területeken és lehetséges jövőbeli következményeit. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét tanulmányozzák, a széles és kiegyensúlyozott jövőkép kialakítása céljából. A releváns információk összegyűjtésével és elemzésével arra törekszünk, hogy átfogó képet adjunk a Hegyi zebra-ről, és hozzájáruljunk a témával/személy/időponttal kapcsolatos ismeretek gazdagításához.
Hegyi zebra | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Legelő példány
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Equus zebra (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
![]() Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Hegyi zebra témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi zebra témájú médiaállományokat és Hegyi zebra témájú kategóriát. |
A hegyi zebra (Equus zebra) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Szabadon csak Dél-Afrika hegyvidékein él.
A hegyi zebra fej-törzs-hossza 210–260 centiméter, farka 40–55 centiméter, marmagassága 116–150 centiméter, testtömege 240–372 kilogramm. Szőre sima keskeny csíkokkal, hasa fehér; nyaka alatt bőrlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek, ez a másik két fajnál hiányzik. A csíkok több mindenre használnak: az állat beleolvad a „csík tengerbe”, így a ragadozóknak megnehezítve az áldozat kiválasztását. Mivel nincs két egyforma csíkozású zebra, az állatok csíkjaik miatt felismerik egymást és a csikó is könnyebben felismeri az anyját. Sőt egyes kutatók úgy vélik, hogy a csíkos minta a cecelégy összetett szemének kontúrfeloldóként hat, tehát a zebra ezzel elkerülheti a cecelégy támadását, mert az nem veszi észre.
Az állat családi kötelékben él. Tápláléka főként fűből áll. A hegyi zebra akár 28 évig is élhet.
Az ivarérettséget kétéves korában éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október–március között van. A vemhességi idő 11,5-12 hónapig tart, ennek végén a kanca rendszerint egy csikót hoz a világra. A csikó mindjárt egy hét után elkezd legelni, de az elválasztás csak egy év múlva következik be. Két év után mindkét nem, de általában a csődörök, elhagyják a csordát.