Hegyi széncinege

Napjainkban a Hegyi széncinege egyre inkább visszatérő beszédtémává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Hegyi széncinege vezető szerepet kapott az életünkben, és jelentősen befolyásolja a különböző szempontokat. A közgazdaságtantól a kultúráig a Hegyi széncinege kitörölhetetlen nyomot hagyott a kortárs világban. Emiatt fontos elemezni és reflektálni a Hegyi széncinege-re, megértve annak következményeit és következményeit a jelenlegi valóságunkban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hegyi széncinege hatását és relevanciáját a modern társadalomban.

Hegyi széncinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Parus
Faj: P. monticolus
Tudományos név
Parus monticolus
Vigors, 1831
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi széncinege témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi széncinege témájú médiaállományokat és Hegyi széncinege témájú kategóriát.

A hegyi széncinege (Parus monticolus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó kis termetű, 13 centiméter hosszú madárfaj. Banglades, Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Tajvan és Vietnám erdeiben él. Rovarokkal, bimbókkal, gyümölcsökkel, magokkal táplálkozik. Februártól júliusig költ, a fészket a nőstény egyedül készíti.

Alfajai

Négy alfaja ismert: a P. m. monticolus (Vigors, 1831) a Himalája nyugati és középső részén, Pakisztán északi részétől Kína délnyugati részéig él, a P. m. yunnanensis (La Touche, 1922) a Himalája keleti részén, India északkeleti, Kína középső és déli területein, Mianmarban, Vietnám északnyugati területein és Laoszban él, a P. m. legendrei (Delacour, 1927) Vietnám déli-középső részein, a P. m. insperatus (Swinhoe, 1866) Tajvanban él.

Források

  • Simon Harrap, David Quinn: Tits, Nuthatches and Treecreepers (1996).

További információk