Hatályon kívül helyezés

Napjainkban a Hatályon kívül helyezés olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Akár a gazdaságra, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáról, akár a történelemben betöltött szerepéről van szó, a Hatályon kívül helyezés minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A Hatályon kívül helyezés megjelenése óta vita és elemzés tárgya, az egymásnak ellentmondó vélemények pedig szenvedélyes vitákat váltanak ki. Ebben a cikkben a Hatályon kívül helyezés különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg. Mély elemzéssel és részletes kutatással igyekszünk jobban megérteni a Hatályon kívül helyezés jelentőségét, és azt, hogy hogyan formálta a ma ismert világot.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A hatályon kívül helyezés mint jogi fogalom valamely jogszabály vagy más jogi aktus alkalmazhatóságának megszüntetését, illetve az erről való rendelkezést jelenti.

Magyarországon a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. pontja [1] vonatkozik a jogszabály időbeli hatályának, módosításának és hatályon kívül helyezésének szabályaira.

Módjai

  • Jogszabály esetében egy másik jogszabállyal vagy alkotmánybírósági határozattal történhet.
  • Jogalkalmazói (pl. közigazgatási döntés vagy bírói ítélet) esetében egy másik döntéssel (vagy ítélettel) történhet. Kivételesen a jogszabály megjelölheti önmaga hatályon kívül helyezésének napját.
  • Egyéb jogi aktusok esetében például új szerződéssel vagy új egyoldalú akaratnyilatkozattal (pl. végrendelettel) történhet.

Következményei

Jogszabályok esetében

  • Az érvénytelenséggel és a semmisséggel szemben, a hatályon kívül helyezés a jövőre szól, tehát a jogszabály alkalmazhatóságát a jövőre nézve szünteti meg.
  • A hatályon kívül helyezés előtt keletkezett jogviszonyokról általában maga a hatályon kívül helyező jogszabály rendelkezik és meghatározza, vajon ezek változatlanul fennmaradnak-e vagy valamely időpontig hatályosak. Ugyancsak meghatározza a hatályon kívül helyező jogszabály, vajon a hatályon kívül helyezés napján folyamatban levő ügyekben a hatályon kívül helyezett vagy az új jogszabályt kell-e alkalmazni.
  • A főszabály az, hogy a folyamatban levő ügyekben még a hatályon kívül helyezett jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a jogbiztonság követelményéből következik.
  • Büntető anyagi jogi jogszabályoknál jellemző, hogy amennyiben a hatályon kívül helyezett jogszabályt követő jogszabály már nem rendeli büntetni az adott cselekményt, vagy enyhébb jogkövetkezményekkel fenyegeti a magatartást, akkor a folyamatban levő ügyekben is az új jogszabályt kell alkalmazni.

Egyéb aktusok esetében

Más jogi aktusok esetében az előző aktus hatályon kívül helyezése további alkalmazhatóságát megszünteti és az új aktus ennek a helyébe lép.

Jegyzetek

  1. ↑ rövidítése Jat. 6- 14. §§

Források