Hansa-Brandenburg KDW

A mai világban a Hansa-Brandenburg KDW nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a munkahelyi relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Hansa-Brandenburg KDW-nek sikerült az emberek széles körének figyelmét felkelteni. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Hansa-Brandenburg KDW állandó vita és vita tárgyaként pozícionálta magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hansa-Brandenburg KDW-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat, hogy teljes és részletes elemzést adhassunk a Hansa-Brandenburg KDW-hez kapcsolódó mai fontosságáról.

Hansa-Brandenburg KDW
Funkcióvadász Hidroplán
GyártóPhönix Flugzeugwerke
TervezőErnst Heinkel
Sorozatgyártás1916-1918
Gyártási darabszám58
RendszeresítőkNémet Birodalom
Személyzet1 fő
Első felszállás1916 szeptember
Szolgálatba állítás1916
A Wikimédia Commons tartalmaz Hansa-Brandenburg KDW témájú médiaállományokat.

A Hansa-Brandenburg KDW német gyártmányú, együléses, vadász hidroplán volt az első világháború idején.

Története

1916-ban a Német Császári Haditengerészet felfegyverzett hidroplánok gyártására adott rendelést, hogy megvédhessék az Északi-tenger mentén fekvő bázisaikat a levegőből érkező támadásokkal szemben. A kérés gyors teljesítése érdekében a repülőgépgyártók meglévő típusaikat módosították: így született a Hansa-Brandenburg KDW is, amelyet a Hansa-Brandenburg főmérnöke, Ernst Heinkel tervezett a gyár vadászgépéből, a D.I-ből.[1] A KDW típusmegjelölés a Kampf Doppeldecker Wasser (vadász, kétfedelű, vízi) kifejezés rövidítéséből származik.

A D.I különlegessége, amit a KDW is megtartott, a két szárnyat összekötő tartók elhelyezése volt. A négy, ferdén elhelyezett konzol középen keresztezte egymást, amitől a tartószerkezet egy nyolcágú csillag képét vette fel. Emiatt a pilóták a repülőt "póknak" (Spinne) csúfolták.[2][3]

A KDW gyakorlatilag megegyezett a D.I-el, csak kissé megnövelték a szárnyfesztávolságát és futómű helyett két úszótalpra helyezték. Hogy a súlypont alatti, nagy felületű úszótalpak keltette oldalbillegtető hatást ellensúlyozzák, fix állású függőleges vezérsíkot helyeztek el a faroknál a törzs fölött és alatt is. Ennek ellenére a KDW oldalirányban instabil maradt és kanyarodáskor hajlamos volt meglepetést okozni a pilótának.

A KDW-t a Phönix Flugzeugwerke gyártotta Ausztriában, licenc alapján.[4] Összesen 58 darab készült öt sorozatban. Az első példányok 1916 végén kerültek szolgálatba.[5] Az első sorozatnál probléma volt, hogy a szárnyvégek nagyon kinyúltak a szárnytartókon túlra és s csűrőlapátok működésbe lépésekor az alátámasztatlan szárnyvég meghajolt. A második sorozattól kezdve a felső szárnyvégeket egy extra acélcsővel erősítették meg.[6]

Az első három sorozatot 150 lóerős Benz Bz.III motorral szerelték fel. Az utolsó kettő darabjai, összesen 35 repülőgép 160 lóerős Maybach Mb.III motort kaptak.[6] Az első négy sorozatot egy darab Spandau géppuskával fegyverezték fel, amit az orr jobb oldalához erősítettek. Az utolsó sorozatnyi, 1917 októbere és 1918 februárja között gyártott 20 db KDW-re már két géppuskát szereltek.[7]

A gyártás lassú volt, a repülőgépek gyakran elavultnak számítottak mire kiértek az egységükhöz.[5] Instabilitása miatt nehéz volt vele repülni és ha a dugóhúzóba került, a pilóta csak a szerencséjében bízhatott.[8] A pilóták azért sem szerették, mert a géppuskát túl távolra helyezték az üléstől, így ha elakadt, repülés közben nem lehetett megjavítani.[7]

Műszaki paraméterei

  • személyzet: 1 fő
  • szárnyfesztávolság: 9,25 m
  • törzshossz: 8 m
  • magasság: 3,35 m
  • üres súly: 760 kg
  • felszállósúly: 1040 kg
  • maximális sebesség: 172 km/h
  • repülési idő: 2 és fél - 3 óra
  • hajtómű: 1 db 150 lóerős hathengeres, soros, vízhűtéses Benz Bz.III motor
  • fegyverzet: 1 vagy 2 db Spandau géppuska

Rendszeresítő országok

Jegyzetek

  1. ↑ Gray-Thetford 1970 56, 64. o.
  2. ↑ Gray-Thetford 1970 64. o.
  3. ↑ Imrie 1989
  4. ↑ Jackson 2005, 185. o.
  5. ↑ a b Angelucci & Matricardi 1977, 259. o.
  6. ↑ a b Gray & Thetford 1970, 65. o.
  7. ↑ a b Gray & Thetford 1970, 66. o.
  8. ↑ Gray & Thetford 1970, 64. o.

Források

  • World Aircraft: Origins-World War I. Maidenhead, UK: Sampson Low, 259. o. (1977. április 15.) 
  • German Aircraft of the First World War, second, London: Putnam (1970. április 15.) 
  • Pilot Handbook, eighth, Gainesville, Florida: Gleim, 51. o. (2006. április 15.). ISBN 1-58194-448-9 
  • Imrie, Alex. German Naval Air Service. London: Arms and Armour (1989. április 15.). ISBN 0853689202 
  • Jackson, Robert. The Encyclopedia of Military Aircraft. Bath, UK: Paragon, 185. o. (2005. április 15.). ISBN 1-40542-465-6 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hansa-Brandenburg KDW című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.