Ebben a cikkben a Hall-effektus lenyűgöző világát és az életünkre gyakorolt összes hatását fogjuk felfedezni. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig részletesen elemezzük a Hall-effektus-hez kapcsolódó összes lényeges szempontot. Felfedezzük, hogyan fejlődött a Hall-effektus az idők során, és mi a jelentősége a mai világban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Hall-effektus körüli sokféle perspektívát, valamint az általa felvetett vitákat és vitákat. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó és gazdagító képet adunk a Hall-effektus-ről, lehetővé téve olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget és következményeit.
A Hall-effektus Edwin Hall által 1879-ben felfedezett jelenség, mely szerint, ha egy vezetőben vagy félvezetőben áram folyik, és azt mágneses térbe helyezzük, akkor az áramot hordozó részecskékre (fémeknél elektron) Lorentz-erő hat, ami azzal jár, hogy a vezető két oldalán potenciálkülönbség lesz. Ezt a feszültséget Hall-feszültségnek nevezik.
A Hall-feszültség éppen akkora, hogy a töltéshordozókra ható Lorentz-erőt semlegesítse:
Az Ohm-törvénnyel összhangban definiálhatjuk a Hall-állandót: .
Ez esetben az előző képlet a következő alakot ölti:
Ha figyelembe vesszük a töltéshordozók kölcsönhatását a kristályrácsot képező atomokkal, a Hall-állandó módosulni fog (és így sokkal jobban egyezik a mért értékekkel)
Alkatrészként háromféle működési módú eszközzel találkozhatunk leggyakrabban: