A Hajta-patak egy olyan téma, amely régóta érdeklődés és vita tárgya. Keletkezésétől napjainkig döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein. Az évek során fejlődött, és alkalmazkodott a körülötte zajló világ változásaihoz. Ennek a cikknek a célja a Hajta-patak és annak különböző területekre gyakorolt hatásának alapos feltárása. Keletkezésétől a mai világra gyakorolt hatásáig megvizsgálják annak különböző aspektusait, és elemzik a témával kapcsolatos szakértői véleményeket. A Hajta-patak tanulmányok és kutatások tárgya volt, és ez a cikk átfogó és naprakész képet kíván nyújtani róla.
Hajta-patak | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Vízhozam | 0,4 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 397 km² |
Forrás | Vácszentlászló, Pest vármegye, Magyarország |
Torkolat | Tápió, Tápiószele |
A Hajta-patak Pest vármegyében ered, Vácszentlászlótól északnyugati irányban. A patak forrásától kezdve délkelet felé halad, majd Tápiószelétől délnyugatra a Tápióba torkollik.
A Hajta-patak Vácszentlászlótól északnyugati irányban ered és délkeleti irányú lefolyást biztosít a környék felszíni vizei számára. Útja során előbb keresztülfolyik a Valkói- (Vácszentlászlói-) tározón, majd Zsámbok után beletorkollik a Nagy-völgyi-patak és Tóalmás előtt a Kókai-ág, majd Tóalmás után a patak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Jászfelsőszentgyörgy déli határában folytatja útját. Még a 31-es főút elérése előtt visszatér Pest vármegyébe, ahol a Nyík-réti-ág torkollik bele. A patak útjának végén Tápiószele délnyugati határában ömlik a Tápióba. A patak útja során keresztülhalad a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzeten és a Hajta-mocsár Természetvédelmi Területen.[1]