Hajagos-patak
Ebben a cikkben a Hajagos-patak hatásait tárgyaljuk a mai társadalom különböző aspektusaira. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrában és oktatásban betöltött szerepéig a Hajagos-patak az emberek széles köre számára érdekes és releváns témának bizonyult. A történelem során a Hajagos-patak vita és elemzés tárgya volt, ma pedig jelenléte továbbra is nagy jelentőséggel bír különböző területeken. Ez a cikk feltárja a Hajagos-patak különböző dimenzióit, és megvizsgálja, hogyan formálta mai valóságunkat.
| Hajagos-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 33,3 km |
| Forrásszint | 270 m |
| Forrás | Bakony, Veszprém vármegye, Magyarország |
| Torkolat | Marcal, Vinár |
 | |
A Hajagos-patak Veszprém vármegyében ered, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi-északnyugati irányban halad, majd eléri a Marcalt Vinárnál. A patak forrása egy bővizű karsztforrás, a Hideg-kút.
A Hajagos-patak vízgazdálkodási szempontból a Marcal Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi.[1] A Hajagos-patakon Nemesszalóknál található vízmérce, amelyen az eddig mért legmagasabb vízállás 126 centiméter volt 2005. augusztus 22-én.[2]
A patakba útja során beleömlik a Tegye-víz, a Gányás-patak és a Szalóki-patak.
Part menti települések
Jegyzetek
- ↑ Marcal Vízgyűjtő-tervezési alegység. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
- ↑ Hajagos-patak, Vízügyi honlap. vizugy.hu. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
