Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hagyma (növényalaktan)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elmélyülve annak mai fontosságában és időbeli relevanciájában. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elemezzük a Hagyma (növényalaktan) számos oldalát és hatását különböző területeken, mint például a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Hagyma (növényalaktan) hogyan fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz, és hogyan marad továbbra is érdeklődés és vita téma. Ez a cikk részletes és kritikai elemzéseken keresztül igyekszik megvilágítani a Hagyma (növényalaktan) számos aspektusát, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
A hagyma (bulbus) tápanyag-raktározásra módosult föld alatti hajtás (tehát szárból és allevelekből áll), amely az egyszikűek egyes családjaira – például hagymafélék, amarilliszfélék, liliomfélék – jellemző. A rövid, kúpos, keményebb hajtástengelyt (tönk vagy torzsa) a puhább, sűrűn egymásra boruló allevelek (hagymaborulék) borítják – ezek közül a belső pikkelylevelek húsosak, a külső buroklevelek elszáradók. A hagyma nagyobb részét a húsos pikkelylevelek teszik ki: ezekben tápanyagok raktározódnak, melyek segítik a növényt az áttelelésben. A hagymatönk csúcsrügyéből felfelé a növény föld feletti hajtása, lefelé pedig a hajtáseredetű gyökerek fejlődnek. A húsos levelek hónaljában is megjelenhetnek rügyek.
Ha a tönk a levelekhez képest túlságosan ki van fejlődve (például a sáfrányé), akkor az hagymagumó (bulbotuber).
Császárkorona • Csillagvirág • Fehér liliom • Fiókás tyúktaréj • Fokhagyma • Gyöngyike (növénynemzetség) • Hófény • Mocsári kockásliliom • Liliom • Medvehagyma • Nárcisz (növénynemzetség) • Nyári tőzike • Pirosliliom • Prérigyertya • Tavaszi tőzike • Tulipán • Vérvirág