Ebben a cikkben elmélyülünk a Guria lenyűgöző világában, feltárjuk a különböző oldalait, és belemélyedünk a mai társadalomra gyakorolt hatásába. A Guria eredetétől napjaink relevanciájáig érdeklődés és vita tárgya volt a történelem során, és mindenféle véleményt és nézőpontot generált. Egy kritikus és kimerítő elemzésen keresztül feltárjuk a Guria különböző aspektusait, a populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságban betöltött szerepéig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk annak időbeli alakulását és jövőbeli előrejelzését, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Reméljük, hogy a Guria felfedezésével teljesebb és gazdagabb képet adunk erről a témáról, amely oly nagy hatással van életünkre.
↘
Guria | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Székhely | Ozurgeti |
Alapítás éve | 1995 |
Irányítószám | 3500 |
Népesség | |
Teljes népesség | 107 100 fő (2021) |
Földrajzi adatok | |
Terület | 2033 km² |
Időzóna | UTC+04:00 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Guria weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Guria témájú médiaállományokat. | |
Guria (grúz n გურია) Grúzia egyik közigazgatási régiója (grúzul mhare), az ország keleti részében, a Fekete-tenger partján.
Közigazgatási székhelye a mintegy 15 ezer lakosú Ozurgeti.
Területe 2033 km² (valamivel kisebb, mint a legkisebb magyar vármegye, Komárom-Esztergom).
Északnyugati szomszédja Szamegrelo-Felső-Szvanéti régió, északon Szamche-Dzsavaheti, délen Adzsaria autonóm köztársaság.
Népessége 113 350 (2014-es adat).[1]
Népességének változása:
Lakosok száma | 167 600 | 159 980 | 151 335 | 113 350 | 107 100 |
1994 | 1995 | 1996 | 2014 | 2021 |
Túlnyomórészben grúzok lakják, akik a grúz nyelv helyi nyelvjárását beszélik. A 2014-es népszámlálás adatai szerint legnagyobb etnikai kisebbségei az örmény (1228 fő) és az orosz (564 fő).[2]
Közigazgatásilag Guriát három kerületre osztották. Ezek a következők (zárójelben a 2014-es népességi adatok):
A középkorban létezett Guriai Fejedelemség, amely többé-kevésbé független volt a Grúz Királyságtól. Ezt a fejedelemséget a törökök számolták fel. Orosz uralom alá a 19. század elején került. A 20. század elején erős paraszti mozgalom alakult ki. Ez a vidék volt a grúz szociáldemokrata (mensevik) párt bázisa. E párt volt a rövid életű Grúz Demokratikus Köztársaság vezető ereje. A független Grúzia megalakulása után került ismét használatba a régióra vonatkoztatva a történelmi tartomány 'Guria' neve.
A régió gazdaságának fő ágai a mezőgazdaság és a turizmus. Guria fő természeti kincse a víz: híres a guriai Nabeglavi ásványvíz és a fekete-tengeri gyógyüdülő központ Ureki. Guria Grúzia egyik legnagyobb teatermelő régiója.[3]