Guanozin-trifoszfát

A mai világban a Guanozin-trifoszfát egyre aktuálisabb téma. Következményei életünk minden területére kiterjednek, a személyestől a szakmai szféráig. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a hatását és a megoldási lehetőségeket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Guanozin-trifoszfát különböző perspektíváit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A Guanozin-trifoszfát eredetétől napjainkig nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és elengedhetetlen annak megértése, hogy hatékonyan kezelni lehessen.

Guanozin-trifoszfát
Más nevek guanozin-5′-trifoszfát, 9-β-d-ribofuranozilguanin-5′-trifoszfát, 9-β-d-ribofuranozil-2-amino-6-oxo-purin-5′-trifoszfát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 86-01-1
PubChem 6830
ChemSpider 6569
EINECS-szám 201-647-3
DrugBank DB04137
KEGG C00044
MeSH Guanosine+triphosphate
ChEBI 15996
InChIKey XKMLYUALXHKNFT-UUOKFMHZSA-N
Beilstein 1201437
UNII 01WV7J708X
ChEMBL CHEMBL1233147
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H16N5O14P3
Moláris tömeg 523,18 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A guanozin-trifoszfát (GTP) egy purin-nukleotid. Főként a genetikai transzkripció során keletkezik, amikor is az RNS-szintézisben szubsztrátként használják fel.

A metabolikus reakciókban energiaforrás és szubsztrát-aktivátor szerepe is lehet, az ATP-hez hasonlóan, de annál specifikusabban. A fehérjeszintézisnél (genetikai transzláció) is lehet energiaforrás szerepe.

A GTP elengedhetetlen a szignál-transzdukciós mechanizmusokban is, főként a G-proteinekben, ahol GDP-vé alakul a GTPáz enzimek hatására.

Energiaátvitel

A GTP a sejtben energiaátvitelért felelős. Például a citromsavciklus során minden ciklusban egy GTP molekula képződik. Ez egy ATP molekulának felel meg, mivel a GTP ATP-vé alakulhat.