A mai világban a Guanozin-trifoszfát egyre aktuálisabb téma. Következményei életünk minden területére kiterjednek, a személyestől a szakmai szféráig. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a hatását és a megoldási lehetőségeket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Guanozin-trifoszfát különböző perspektíváit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A Guanozin-trifoszfát eredetétől napjainkig nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és elengedhetetlen annak megértése, hogy hatékonyan kezelni lehessen.
Guanozin-trifoszfát | |||
![]() | |||
| |||
Más nevek | guanozin-5′-trifoszfát, 9-β-d-ribofuranozilguanin-5′-trifoszfát, 9-β-d-ribofuranozil-2-amino-6-oxo-purin-5′-trifoszfát | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 86-01-1 | ||
PubChem | 6830 | ||
ChemSpider | 6569 | ||
EINECS-szám | 201-647-3 | ||
DrugBank | DB04137 | ||
KEGG | C00044 | ||
MeSH | Guanosine+triphosphate | ||
ChEBI | 15996 | ||
InChIKey | XKMLYUALXHKNFT-UUOKFMHZSA-N | ||
Beilstein | 1201437 | ||
UNII | 01WV7J708X | ||
ChEMBL | CHEMBL1233147 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C10H16N5O14P3 | ||
Moláris tömeg | 523,18 g/mol | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A guanozin-trifoszfát (GTP) egy purin-nukleotid. Főként a genetikai transzkripció során keletkezik, amikor is az RNS-szintézisben szubsztrátként használják fel.
A metabolikus reakciókban energiaforrás és szubsztrát-aktivátor szerepe is lehet, az ATP-hez hasonlóan, de annál specifikusabban. A fehérjeszintézisnél (genetikai transzláció) is lehet energiaforrás szerepe.
A GTP elengedhetetlen a szignál-transzdukciós mechanizmusokban is, főként a G-proteinekben, ahol GDP-vé alakul a GTPáz enzimek hatására.
A GTP a sejtben energiaátvitelért felelős. Például a citromsavciklus során minden ciklusban egy GTP molekula képződik. Ez egy ATP molekulának felel meg, mivel a GTP ATP-vé alakulhat.