Grönlandi cápa
Ez a cikk a Grönlandi cápa témával foglalkozik, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Grönlandi cápa a társadalom legkülönbözőbb rétegei számára érdekes ponttá vált, a terület szakértőitől a nagyközönségig. Az idő múlásával a Grönlandi cápa különböző területeken bizonyította hatását, vitákat, kutatásokat és jelentős változásokat generálva. Ezért szükséges az elemzés elmélyítése, hogy megértsük jelentőségét és globális szintű következményeit. Ezenkívül fontos megvizsgálni a Grönlandi cápa-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket, valamint a témával kapcsolatban felmerülő lehetséges jövőbeli forgatókönyveket.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Somniosus microcephalus (Bloch & Schneider, 1801) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Grönlandi cápa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi cápa témájú kategóriát. |
A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának tüskéscápa-alakúak (Squaliformes) rendjébe, ezen belül a Somnosidae családjába tartozó faj. Akár 500 évig is élhet, ezzel a világ leghosszabb ideig élő gerinces állata.[1][2]
Előfordulása
A grönlandi cápa előfordulási területe a Jeges-tenger és a hozzátartozó melléktengerek, valamint az Atlanti-óceán északi fele.
Megjelenése
A kifejlett állat 244-427 centiméter hosszú; a legnagyobb kifogott példány egy 640 centiméter hosszú hím volt.[3] Ez a porcos hal legfeljebb 730 kilogrammos lehet. 41-44 csigolyája van. A tüskéscápa-alakúak között óriásinak számít. Erőteljes testfelépítése közepesen hosszú és lekerekített orrban végződik. Hátúszói kicsik; farokúszójának alsó nyúlványa hosszabb, mint a felső. A felső állcsontjában (maxilla) egymélyedéses kis fogak ülnek, míg az állkapocscsontjában (mandibula) közepes méretű, vágófogak vannak. Színezete a szürkétől a barnáig változik. A testén – példánytól függően – sötét keresztsávok vagy kis, világos pontok láthatók.
Életmódja
Tengeri cápafaj, mely ha kell, a brakkvízben is megél. A vízfelszín és 2200 méteres mélységek között él – általában 1200 méter mélyen; főleg a partoktól távol, a nyílt vízben. Az 1-12 °C közti hőmérsékleteket kedveli. Nyugodt természetű, lassan mozgó cápafaj. A kontinentális selfterületek lakója, néha a folyótorkolatokba is beúszik. Nyílt vízi és fenéklakó halakkal táplálkozik, például különböző heringfélékkel (Clupeidae), tőkehalfélékkel (Gadidae), Lotidae-fajokkal, lazaccal (Salmo salar), Cyclopterus lumpusszal, Dicentrarchus-fajokkal és valódi rájafélékkel (Rajidae). Étlapját kiegészíti más cápákkal, fókákkal, kisebb cetekkel, tengeri madarakkal, kalmárokkal (Teuthida), rákokkal (Crustacea) – főleg felemáslábú rákokkal (Amphipoda) –, tengeri csigákkal, kígyókarúakkal (Ophiuroidea), tengerisünökkel (Echinoidea), medúzákkal (Medusozoa) és döghússal. Megfigyelések szerint a tengeri ingola (Petromyzon marinus) élősködik rajta.
Szaporodása
Ivarérettségét körülbelül 100-150 éves korában éri el.[1] Belső megtermékenyítés által szaporodik. Ál-elevenszülő cápafaj, vagyis kölykei a méhében kelnek ki, ezután pedig tojásevőkké válnak, azaz az anyaállat méhében levő kis cápák felfalják kevésbé fejlett testvéreiket és a meg nem termékenyített petéket. A vemhesség első felében az anyaállat rengeteg kis, meg nem termékenyített petét termel, amelyeket a méhébe juttat.
Felhasználása
Az ipari halászata csak kismértékű, a sporthorgászok azonban kedvelik. A grönlandi cápát főleg az északi őslakosok fogják ki a maguk és szánhúzó kutyáik számára. Frissen és szárítva is fogyasztják, azonban vigyázni kell, mivel frissen mérgező lehet. Az eszkimók a bőréből csizmákat, míg az állkapocscsontjából hajvágó kést készítettek.
Bár kifejlett példánya képes lenne egy ember megölésére, de az ilyen jellegű támadások valószínűtlenek, lévén az állat hideg vizekben él, ahol nem jellemző pl. hogy úszókkal vagy búvárokkal találkozzék. Azonkívül nincs dokumentált eset arról, hogy grönlandi cápa akárcsak megtámadott volna embereket.[4]
Jegyzetek
- ↑ a b Egy grönlandi cápa a világ legidősebb gerincese – több mint 400 éves. KÖRKÉP.SK. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
- ↑ How long do Greenland sharks live?. National Ocean Service . (Hozzáférés: 2021. június 2.)
- ↑ McClain CR, Balk MA, Benfield MC, Branch TA, Chen C, Cosgrove J, Dove ADM, Gaskins LC, Helm RR, Hochberg FG, Lee FB, Marshall A, McMurray SE, Schanche C, Stone SN, Thaler AD. 2015. Sizing ocean giants: patterns of intraspecific size variation in marine megafauna. PeerJ 3:e715 https://doi.org/10.7717/peerj.715
- ↑ GREENLAND SHARK (Florida Museum of Natural History)
Források
- Somniosus microcephalus (Bloch & Schneider, 1801) FishBase
- Yano, K., J.D. Stevens and L.J.V. Compagno, 2004. A review of the systematics of the sleeper shark genus Somniosus with redescriptions of Somniosus (Somniosus) antarcticus and Somniosus (Rhinoscymnus) longus (Squaliformes: Somniosidae). Ichthyol. Res. 51:360-373.
- Bloch, M. E. and Schneider, J. G. 1801. M. E. Blochii, Systema Ichthyologiae iconibus cx illustratum. Post obitum auctoris opus inchoatum absolvit, correxit, interpolavit Jo. Gottlob Schneider, Saxo. Berolini. Sumtibus Auctoris Impressum et Bibliopolio Sanderiano Commissum. Systema Ichthyol. i-lx + 1-584.
