A ma bemutatott cikkünkben a Girne lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Girne tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, művészek, tudósok, filozófusok és kíváncsiak figyelmét egyaránt felkeltette. A következő oldalakon a Girne különböző aspektusait fogjuk feltárni, a társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos területen való relevanciájáig. Ezenkívül elemezzük a populáris kultúrára gyakorolt hatását, és azt, hogy az idők során hogyan alakította fel felfogásunkat és meggyőződésünket. Készülj fel, hogy elmerülj a Girne történetén és jelenén átívelő leleplező utazásban.
Girne | |
Név görögül | Κερύνεια |
Név törökül | Girne |
![]() Megszállt település 1974 óta. | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Girne kerület |
Rang | város, kerületközpont |
Polgármester | ![]() ![]() |
Népesség | |
Teljes népesség | 33 207 fő (2011. dec. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Girne weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Girne témájú médiaállományokat. |
Girne azaz Kerínia (görögül Κερύνεια) Ciprus egyik városa, Girne (Kerínia) közigazgatási kerület központja. A város ‑ csakúgy mint a közigazgatási kerület egésze ‑ az Észak-Ciprusi Török Köztársaság szakadár állam területén fekszik. (Az 1974-es török megszállás után kialakult viszonyok miatt a városnak két vezetése van: a de facto török-ciprióta vezetés Girnében, míg a görög-ciprióta vezetés nicosiai székhellyel működik.)
A város a sziget északi partvonalán, a Földközi-tenger partján, Törökországtól megközelítőleg 80 kilométeres távolságban fekszik. Délről a Kerínia-hegység határolja, amely a partvonallal megközelítőleg párhuzamosan, kelet-nyugati irányban nyúlik el.
A település a sziget többi nagyvárosához hasonlóan fekvése és kikötője miatt mindig kedvelt célpontja volt a hódítóknak. A régészeti feltárások szerint a terület már i. e. 5800 körül is lakott volt. Árkádiai görögök számára fontos település volt i. e. 1200‑1000 között, később pedig Corineum néven római településként létezett.
A középkorban nem egyedülálló módon itt is megjelentek a bizánci, frank, velencei és oszmán hódítók. Ciprus bizánci fennhatósága idején várfalakat és tornyokat építettek a tengeri kalózok elleni védelem céljából. Guidó jeruzsálemi király 1191-ben foglalta el a várat, amelyet eleinte börtönnek, majd később megerősített királyi rezidenciának használtak. 1464-ben a velenceiek foglalták el a várat. Ciprus a 16. században oszmán fennhatóság alá került, aminek idejére Girne veszített jelentőségéből. Az 1878-tól kezdődő brit uralom idején a várat ismét börtönként használták: 1950-ig itt tartották fogva az EOKA harcosait.
A város 1974-es török megszállása után a görög lakosság a déli, szabad országrészbe menekült. Helyükre törökországi bevándorlók érkeztek.
2011 | 33 207
|