A mai világban a Gill Amfiteátrum olyan téma, amely sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár történelmi jelentőségének, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásának, akár a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásának köszönhetően, a Gill Amfiteátrum a szakértők és a nagyközönség állandó beszélgetési pontja lett. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gill Amfiteátrum-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát, következményeit és időbeli alakulását. A Gill Amfiteátrum eredetétől a végső eredményig olyan nagy érdeklődésre számot tartó témát képvisel, amely megérdemli, hogy különböző szemszögekből vizsgáljuk meg.
Gill Amfiteátrum | |
2008-ban | |
Adatok | |
Korábbi neve(i) | Oregon State Amfiteátrum |
Elhelyezkedés | Corvallis |
Megnyitás ideje | 1949. december 15.[1][2][3] |
Befogadóképesség | 9301 fő[4] |
Tulajdoni viszonyok | |
Tulajdonos | Oregoni Állami Egyetem |
Kezelő | Oregoni Állami Egyetem |
Bérlő | Oregon State Beavers |
Az építkezés adatai | |
Építész | Jones and Marsh[3] |
Névadó | Slats Gill |
Kivitelezők | J. C. Watts Construction Company[3] |
Költség | 1,842 millió USD[1][2][3] |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gill Amfiteátrum témájú médiaállományokat. |
A Gill Amfiteátrum (angolul: Gill Coliseum) az Oregoni Állami Egyetem sportlétesítménye az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Corvallis városában. Az 1949-ben megnyílt,[5] 9301 fő befogadóképességű stadiont az Oregon State Beavers birkózó-, kosárlabda-, röplabda- és tornacsapatai használják.[4] Névadója az egyesület kosárlabdaedzője, Slats Gill.
A sportpálya Ralph Miller kosárlabdaedző nevét viseli. A beltér déli falán lévő festményen korábbi játékosok (Gary Payton, Brent Barry,A. C. Green, Lester Conner és Steve Johnson) szerepelnek.
Tengerszint feletti magassága 70 méter.
Megépülte előtt a kosárlabda-mérkőzéseket az 1941-ben átadott,[6] 2500 fő befogadóképességű[7] tornateremben (a mai Langton épületben) játszották.[8]
Az 1,8 millió dollárból[7] épült stadion 1949. december 16-án nyílt meg.[1][2][3] Kezdetben tízezer főt tudott befogadni.[7] Megnyitásakor nem vehette fel Gill nevét, mivel az állami szabályok tiltották felsőoktatási épület élő személyről való elnevezését.[7]
1995-ig az alagsorban működött a Horner Múzeum.[9]
11 alkalommal (1952, 1953, 1954, 1955, 1956, 1957, 1960, 1962, 1964, 1967, 1983) itt rendezték meg az NCAA I-es divíziója nyugati férfi csoportjának kosárlabda-bajnokságát. Az 1983-as mérkőzés kétszeres hosszabbítást követően hajnali 2-ig tartott.[10][11]
Az alsó szinten baleset-megelőzési és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó sportorvosi központ található, ahol szív- és érrendszeri vizsgálatokat is tudnak végezni. A 2009-es, hétmillió dolláros felújításkor a létesítményt akadálymentesítették, külső homlokzatát pedig homokszórással megtisztították és újrafestették.[12] A pálya kinézetét az egyetemi márkaváltásokkal összhangban többször átalakították.
A 2007 eleje és 2008 tavasza között a Gill Amfiteátrum és a Tommy Prothro Amerikaifutball-Komplexum között épült sportteljesítmény-központban elsősorban birkózóedzések zajlanak; az 1900 négyzetméteres, félmillió dollárnyi eszközzel felszerelt központban 55 méteres sprintpálya is található. A négyszintes épület 2013 júniusában kettő kosárlabdapályával és irodákkal bővült.[13]