Gargano-hegység

Ebben a cikkben a Gargano-hegység témáját fogjuk feltárni különböző nézőpontokból, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a témáról, amely ma annyira aktuális. Elemezzük annak eredetét, a jelenlegi kapcsolódó trendeket, az ezzel kapcsolatos különböző megközelítéseket és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megvizsgálják a Gargano-hegység gyakorlati és elméleti vonatkozásait, valamint relevanciáját különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A mélyreható elemzés révén reméljük, hogy olvasóinknak mélyebb és árnyaltabb megértését biztosítjuk a Gargano-hegység-ről, és ösztönözzük a témával kapcsolatos konstruktív párbeszédet.

Gargano-hegység
A Gargano-hegység
A Gargano-hegység
Hely Olaszország, Puglia, Foggia megye
Legmagasabb pontMonte Calvo (1055 m)
Típusmészkőhegység
Elhelyezkedése
Gargano-hegység (Puglia)
Gargano-hegység
Gargano-hegység
Pozíció Puglia térképén
é. sz. 41° 43′ 59″, k. h. 15° 45′ 00″41.733000°N 15.750000°EKoordináták: é. sz. 41° 43′ 59″, k. h. 15° 45′ 00″41.733000°N 15.750000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gargano-hegység témájú médiaállományokat.

A Gargano-hegység (olaszul Monte Gargano) egy mészkőhegység Olaszországban, az azonos nevű félszigeten. A Déli-Appenninekhez geológiailag és morfológiailag hasonló. A félsziget törzsétől elválasztó mélyedés a pliocénben tengerszoros volt. Jura- és krétakori mészkövekből épül fel, legmagasabb kiemelkedése a Monte Calvo (1055 m). A hegység a Gargano Nemzeti Park részét képezi.

Geológiája

A hegység kb. a 12-4 millió évvel ezelőtti időszakban emelkedett ki, a késő miocén és kora pliocén idején. A mezozoikumi mészköveken kialakult karsztfelszínt vörös színű homokos-agyagos rétegek (terrae rossae) borították. Erre a paleokarsztra a pliocénben, a lezajlott tektonikai mozgások következtében kontinentális és édesvízi rétegek rakódtak le. A kora pleisztocén jégkorszakai során kapcsolódott végleg a kontinenshez és ekkor ment végbe egy második karsztosodás, aminek eredményeként kialakult a hegység mai felszíne.

Mivel a kontinenstől egy tengerszoros választotta el a területén endémikus fauna alakult ki, melyet legfőbb képviselőjéről (egy rágcsáló-féle) Mikrotia-faunának neveztek el.

Források